Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Matúz Edit: Játékkiállítások - Játékok a kiállításokban

gyűjteményéből. A római korból már bizonyosan ismerünk játékszereket4 (a külföldi anyagból ismert csont és agyagbaba, állatábrázolások, a Kárpát medencében is előkerült dobókocka, csontkorong, agyag és bronzcsörgők, agyaggolyók stb.) valamint a gyermekek életének leírását, ábrázolását. A játékok száma, a források, a leírások és az ábrázolások mennyisége is növekszik a középkor folyamán5 (csontból készített sakkfigurák, játékkorongok, kockák, zsetonok, agyagcsiga, kőbe, agyagba vésett malomábrázolások, sípok, csörgők, babák, játéklovak, lovagi tornák figurái). Ezek nagy része a budai, a visegrádi és a szécsényi ásatások során került elő. A néprajzi anyagban6 őrződött meg néhány szerves anyagból régóta készített forma, és az egyszerű, a természetben, a ház körül talált anyagokból sokszor a szülők, a gyerekek által összeeszkábált játékok sora (pl. fa fegyverek, kocsi és egyéb jármű modellek, hangszerek, cserépfütyü- lők, csuhé, csutka, szalma és rongybabák stb.). Gazdag kutatási anyag, megfigyelés, leírás áll rendelkezésünkre a különböző játékszerek használatáról, a közösségi, ügyességi játékokról, készítési módjukról. Megtaláltuk a kiállításon a házilagos kivitelezésű, otthon készült darabokat és a 19-20. századi háziipar, illetve gyáripar termékeit is. A leglátványosabbak a csodálatos 16-18. századi iparművészeti alkotások voltak, aminek kiválogatása Ridovics Anna és az Iparművészeti Múzeum munkatársainak szaktudását dicséri. A híres történelmi személyiségek is kedvelték a játékot, mint azt a feltehetően Apafi Mihály tulajdonából származó ostábla, I. József libajátéka vagy Kossuth Lajos sakkja igazolja. Az első kiállítási csoportban a természet adta játékszerek, mozgásos, ügyességi játékok, szabadtéri játékok ábrázolásait fotókon, színezett nyomatokon és festményeken mutattuk be. A zajkeltők, hangszerek csoportjából kiemelhető a középső bronzkori agyagcsörgő7 (ie. 16. század) az avar bronzcsengők (6-7. század), a népi csörgő, a ládikás kereplő és a síphuszár. A téli játékokat bemutató vitrinekben az őskori, középkori csont korcsolyák mellett népi fa korcsolyát, valamint egy szarvasos szánt láthattunk, ami a 20. század elejéről való egy porcelánfejü babával együtt. A dobó, célzó, ügyességi játékok közé tartoznak az őskori, római kori, középkori agyaggolyók, valamint a népi agyaggolyók, a labdajátékok, a jojo, a csiga, a karika, a

4 Az Aquincumban talált régészeti leletek mellett a római gyerekek életmódjáról, szokásairól szól: SZU Annamária - T. LÁNG Orsolya 2004. 45-53.

5 PETÉNYI Sándor 2004. 55—81. lásd további részletes irodalomjegyzék, a források és a régészeti leletek ismertetése

6 A Csongrád megyei néprajzi anyagot elemzi, de kitér a játékkutatás eredményeire is: BARKA- NYI Ildikó 2004. 113-128.

7 D. MATUZ Edit - RIDOVICS Anna 2004. A katalógusban megtalálható 110 fekete fehér és színes fotóból válogattuk ki az előadás, illetve a tanulmány anyagát, 26 képet, valamint 2 képet a játszóházról és a rendezvényekről. Ezeket levetítettük, jelenleg hivatkozunk rájuk, megtekinthetőek a katalógusban. 131—135.

230