Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
H. Szilasi Ágota: „Mese-mese, mesd el...” Lesznai Anna képmeséi a hatvani Hatvány Lajos Múzeumban
ha valós értéküket, szuverenitásukat szeretnénk hangsúlyozni, jobb, ha inkább meseképeknek nevezzük őket. Fantáziája e festményeiben teljesedik ki leginkább, s valamennyi a csoda, „a gyönyör, a gyönyörködés, a kitárulkozás és a nyíltszívűség, a termékenység és a bőség, a szerelem, a szeretet és az anyaság emberi hitből sarjadt tanúbizonysága” 62 Bőséges művészi leleményből fakadó formáinak pazar féktelensége, életörömmel, olykor finom erotikával áthatott bujasága, ragyogó színeinek kifinomultan kényes egyensúlya eleganciával és díszítőízléssel vonják körül, materializálják formává a megszületett gondolatot. A mese teremtés, szülés-születés. Meseképei lírával átszőtt epikai mozzanatok, s újabb és újabb varázslatos, csodálatos színterei a lelkében megszületett harmóniának. Mivel a mesetörténeteiben esősorban a cselekmény a fontos, a szereplők jellemvonásait, külsejét, az események helyszínének leírását elhanyagolja, valamennyi megjelenítését ráhagyományozza a mesékhez készített képi ábrázolásokra. így ezek narratív tartalma, epikai mozzanatai felfokozott, ha tetszik kiegészítő funkcióval is bírnak, de stilisztikailag - az írás és a kép tudatos omamenta- litásban tartása révén - lágyan simulnak az elbeszéléshez. E vonatkozásban nem keletkezhet feszültség. Ez az omamentális kifejezésmód a 19. század historizmusának továbbélő divatjából63 és a mélyen gyökerező népművészeti forrásokból, a szecesszió stilizációs vágyával feldúsítva érzékeny korjelenségként szívódik bele a magyar képzőművészetbe, különösen az alkalmazott grafikába, jelesük Lesznai könyvművészetébe. Lesznai mesére vonatkozó nézeteinek ismeretében joggal állítható, hogy ’megváltott világának’ képi megidézésére ez a számára új műtípus elsődleges fontosságúvá vált.64 Az omamentális kifejezésmód teremti meg számára az ábrázolás relativitástól, a konkrét valóságtól való elszakadását, az absztrahálás lehetőségét, az elvont, a hétköznapi léttől való eltávolodás mikéntjét, vagyis a kép meséssé válását. Újabb és újabb varázslatos színterek megteremtésére vállalkozva mese-akvarelljei a természet pompázatos és mámorító, csupa csoda, az enteriőrök esetében pedig pontos, de mindig költői sugallató leírásaivá válnak - a halkszólamú dekoráció artisztikus ötvözeteivé.65 Első mesekönyvét hat, egész oldalt beterítő, és két féloldalas színes kép, valamint egy színes záródísz díszíti. Szintén ő tervezte a könyv színes, rajzos előzéklapjait és a színes virágmotívumokból komponált fed- és hátlapjait. Fél vászon-kötésben jelenet meg ez a nagyméretű66 gyönyörű kötet, a magyar “SZABADI Judit 1978.90. 63 RÉVÉSZ Emese 2010. - tudósítása a hazai müvészettörténet-kutatás ornamentika projektjéről. 64 SIMONOVICS Ildikó 1997. 150. 65 SZABADI Judit 1978.91. 66 362 mm magasságú 213
