Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Kapitány Orsolya: A Rippl-Rónai Múzeum néprajzi játékgyűjteménye

gyűjtéseiket. A felsőmocsoládiak 24 db, a lábodiak 29 db, a somogyudvarhelyiek 22 db, a 20. század elején még a gyerekek által készített játék rekonstruált változatát is elkészítették. A pályázatok értékelése után a kéziratok az adattárat, a 75 db tárgy a tárgyi gyűjteményt gazdagította.

Knézy Judit 1981-ben tanulmányban összegezte a somogyi parasztgyerekek életére vonatkozó kutatások eredményeit.10 11 A szakember 16 évet töltött el Kaposváron a Rippl-Rónai Múzeum néprajzkutató muzeológusaként. Ez idő alatt 249 db játékkal és 363 db gyermekélettel, játékkal kapcsolatos fotófelvétellel gyarapította az intézmény néprajzi gyűjteményét.

Kapitány Orsolya 1989-2012 között 30 db játék begyűjtésével fejlesztette tovább a gyűjteményt. Ezek egy részét fazekasok készítették, az egykor használatos fazekas áruk kicsinyített másainak a rekonstruálásával, az egykor népszerű cserépsípok, perselyek felelevenítésével, másrészt olyan ajándékba kapott babákkal, melyek pl. a Dráva menti horvátok népviseletét tükrözték.

A múzeum történetének 103 éve alatt a néprajzi gyűjteményben az alábbiak szerint alakult a gyermekélettel, a gyermekjátékokkal kapcsolatos anyag:

Gyűjteményi állomány

Játék

%

Tárgy:

15.999 db

665 db

4,2

Fotó:

68.109 db

432 db

0,6

Adattár:

2.873 tétel

53 tétel

1,8

Hangtár:

2.160 perc

kb. 300-350 perc

13-15

(Együd Árpád hagyatéka)

Elmondhatjuk, hogy Somogy megye viszonylag jól áll a gyermekélet-, gyermekjáték-kutatás és feldolgozás területén. A 2001-ben megjelent Somogy megye népművészete című kötetben is külön fejezetet szenteltek a szerkesztők annak, hogy a 19. század végi, 20. századi somogyi vonatkozású népi játékfeldolgozásnak a szintézisét adják."

Mégis, melyek azok a hiányzó láncszemek, melyek még teljesebbé tehetik az eddigi eredményeket?

A gyermekkor játékainak a kutatásában a jelen felé kell közelíteni. Még nem teijedt ki a szakág figyelme a II. világháború után falun élt gyermekek játékára, a játékban végbement változásokra, a régi és az új elemek egymás mellett élésének feltérképezésére, vizsgálatára, az újszerű, gyárak által készített játékszerek térnyerésének a bemutatására, az oktatási intézményekben folyó „visszatanítás”

10 KNÉZY Judit 1981.4. 83-94.

11 SZAPU Magda 2001.495-515.

152