Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Kapitány Orsolya: A Rippl-Rónai Múzeum néprajzi játékgyűjteménye
Halála után az 1990-es évek közepén Szapu Magda, a múzeum néprajzosa kezdett el Együd Árpád gyűjtéseinek a feldolgozásával foglalkozni, köztük a gyermekjátékokkal is. Feldolgozása Gyermekjátékok/ Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből címen 1996-ban jelent meg.7 Ebbe a munkába bekerültek azok a korábbi, So- mogyra vonatkozó közlések is, melyeket a fentiekben már említettünk. A kiadványban a szerző elsősorban Lázár Katalin játékrendszerezése alapján csoportosította az anyagot, a sportszerű játékok tipológiáját Hajdú Gyula népszerű müvéből merítette. Együd Árpád (1921-1983) gyermekjáték-gyűjtései napjainkban már köny- nyen elérhetők. Gyűjteményének nagy része digitalizálásra került, így a gyermekjáték felvételeiből 120 a kaposvári múzeum honlapján bármikor meghallgatható.8 Knézy Judit 1964-1980 között a kaposvári Rippl-Rón'ai Múzeum néprajzkutató-muzeológusaként dolgozott Somogybán. Fő témakutatásai (táplálkozás, építkezés, kézművesség, viselet stb.) mellett mindig jelentős figyelmet szentelt a gyermekéletnek, a gyermekjátéknak is, részben elődje, Gönczi Ferenc példáját követve, részint az ő eredményeinek kiegészítése érdekében. 1975-ben a múzeum új állandó kiállításának néprajzi fejezetében külön részt szentelt a gyermekélet tárgyainak, melyek a korábbiakban addig nem kaptak helyet. A kiállítás vezetőjében ,A gyermekélet tárgya'’ cím alatt röviden bemutatta a gyermekélet bútorait (pólateknő, forgó, bölcső, állószék), a gyermekek viseletét, a fiúk és lányok játékait, és azokat a jeles napi szokásokat, melyekben a gyermekek részt vettek.9 A térnyerés, a bemutatás időszerűsége egy állandó, a múzeum szakágait átfogó kiállításban már arra utalt, hogy a néprajzi gyűjtemény részét képező gyermekélet tárgyainak épp oly fontos szerepet tulajdonított a szakember, mint a felnőttek tárgykultúrájából múzeumba került daraboknak. A tudományos szakember az 1960-70-es években nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy az önkéntes gyűjtőket is bevonja a kutató, feltáró munkába. A rendszeresen meghirdetett Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatokban igyekezett a gyűjtök figyelmét a településük népi játékaira irányítani. Ennek eredményeként 14 gyermekjátékkal kapcsolatos pályázati anyag került be a kézirattárba, melyek közül többen az országos megmérettetésben is helyezést értek el. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága 1978-ban önálló játékgyűjtő pályázatot is hirdetett, melyre négyen, a felsőmocsoládi, a lábodi, a somogyudvarhelyi és a balatonboglári honismereti szakkörök tagjai adták be ' SZAPU Magda 1996. 1-289. s www.smmi.hu 9 KNÉZY Judit 1978. 67-69. 151
