Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Bodnár Zsuzsanna: A Sóstói Múzeumfalu népi gyermekjáték gyűjteménye, időszaki kiállításai
gazdálkodási eszközökre. Az ezekkel való játék - a testi és szellemi adottságok folytonos gyakorlásával - a felnőtt életre való készülődés jegyében zajlott. A leánygyermekek játékai A kislányok számára játékszerként szolgáltak olyan növényi részek, amelyeket nem, vagy csak alig kellett átalakítani. Napraforgómagból, tengeri szemekből, makkból és gesztenyéből is fűztek maguknak nyakláncot és karkötőt. A lányok legkedveltebb játékszerei a babák voltak. A kislányok a különböző babák etetésével, öltöztetésével, altatásával készültek fel az anyaságra, gyermek- nevelésre és gondozásra. A játék baba változatos technikával, a felhasznált anyagok sokféle kombinációjával készülhetett: csutkából, gyékényből, góréból, lopótökből, mákgubóból, hajas kukoricából, kukoricacsuhéból, pálcikából, kenderkócból és fakanálból. 1. kép. Kontyos csutkababa. Rohod. Sóstói Múzeumfalu. Ltsz.: 2005.2.44. Boros György felvétele. 2. kép. Gyékénybaba és mákgubóbaba. Gyulaháza. Sóstói Múzeumfalu. Ltsz.: 79.30.8., 79.30.4. Boros György felvétele. A lemorzsolt kukoricatorzsa a kislányok kezében pólyás babává változott; egy kis színes ruhamaradék elegendő volt hozzá, hogy különböző, változatos 138
