Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Bodnár Zsuzsanna: A Sóstói Múzeumfalu népi gyermekjáték gyűjteménye, időszaki kiállításai
csutkababák szülessenek. Mint az elkészült egyszerű játék babák is bizonyítják, az anyag és technika hiányosságait könnyedén hidalta át a gyermeki fantázia. A legtöbb figyelmet és kézügyességet a rongybaba elkészítése igényelte. A Sóstói Múzeumfalu egyik jellegzetes, nem mindennapi játéka a szalmababa (búzaszár baba, szalma Maris), amit aratás végén az utolsó szálakból vagy az elsőként kicsépelt búza szalmájából kötöztek a gyerekeknek. Készült rá kékfestő kendő, színes blúz és pliszírozott szoknya. Gyűjteményünk egyetlen népviseletes babája az ajaki baba, amely megyénk színes népviseletét mutatja be. Meg kell említenünk, hogy ez a tárgy a játékok között szerepel, de eredetileg ágydíszként szolgált. A fa játékszerek közül ki kell emelnünk a gyermekbútorokat, amelyeket ügyes kezű falusi parasztok, mesteremberek készítettek. Ezek a felnőttek bútorainak (kredenc, sifori) faragott és festett, kicsinyített másai, amelyek különböző díszítéssel készültek. A játékágyak puhafából készültek, fűrészelt deszkából szögelték, majd festették őket. A kislányokat a „munkába való belenevelődés” során az anyjuk tanította kenyeret sütni, aminek eszközei a kisteknő, szita, sütőlapát, piszkafa voltak; vagy tésztát gyúrni, amihez a gyúródeszkák, nyújtófák, kis edények szolgáltak eszközül. A Sóstói Múzeumfaluban lévő tulipános díszítésű gyermeksulyok 1896-os datálású, „PR” monogrammal ellátott15 darab. A lányok egészen kicsi korban tanulták meg a fonást, ezek eszközei: a kis tiloló, a fonalgombolyító és a talpas guzsaly voltak. Gyűjteményünk érdekes darabjai a vesszőből fonott kiskosár, kis karonkosár, gyékény- és csuhészatyor. A múzeumi anyagban megtaláljuk a fazekasok által készített gyermekjátékok között a vásárfiának szánt korongolt, égetett agyagból előállított játékedényeket: mázatlan és mázas kis szilkét, lábast, kiskorsót. A fiúgyermekek játékai A hagyományos falusi közösségben felnövekvő gyermekek korán megismerkedtek a paraszti munkával. A munkába nevelődés során szülők, nagyszülők kisebb méretű munkaeszközöket, kislapátot, ásót, gereblyét, kislétrát, jármot, vályút, talicskát, szekeret készítettek gyermekeik számára.16 A játékok jelentős részét azonban - környezetüket utánozva - maguk a gyermekek alkották meg. A fiúk kedvelt állatfigurái a legkülönbözőbb technikával és anyagokból: kukoricaszárból, cirokból, góréból, tökből, makkból és gesztenyéből készültek. A lovakat, ökröket kis kocsi, azaz szekér elé illesztették. A járművek az állatfigu15 Ltsz.: 56.736.12. 16 BERECZKI Ibolya - KÁLDY Mária 2003. 6. 139
