Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Szojka Emese: Babák és játékok - a tárgyhalmozás esete
levezetésében egyfajta szelep funkciót töltött be. Esetünkben a család korábbi társadalmi státuszát kikezdő változásokat még a magánéleti konfliktusok is terhelték. A lakás, mint privát szféra tárgyaival, gyűjteményeivel és a múltból megőrzött dolgaival körülbástyázottan olyan biztonságot nyújtó teret jelenthetett tulajdonosának, ahol az önmegvalósítás, a kreativitás egyéb lehetőségek híján, akadálytalanul bontakozhatott ki24. Ahogy a lakásberendezés kialakítását vezérlő ízlés gyökereinél kimutathatók a háború előtti kispolgári minták, úgy a szellemi értékek területén is nyomon követhető a két generáció közötti folytonosság. A család számára az apa nem csak a viszonylagos jó élet, a biztos megélhetés keretinek megteremtője, de személye, mint ahogy már utaltunk rá, a szellemi értékek közvetítésében is mértékadó volt. Foglalkozásából eredő hatásnak köszönhető a családban kialakuló, megerősödő és szokássá váló, minden tagjára kiteljedő olvasási kultúra. A kávéház, ahol az apa életének jelentős részét töltötte, a polgári művelődés „adekvát központja” volt. A civilizált viselkedés szabályai mellett itt lehetett elsajátítani az olvasás modem nagyvárosi formájának, a hírlapolvasásnak szokását is. Az iránta mutatkozó igény, s kielégítésének lehetőségei is itt, ebben a nyitott társadalmi térben alakultak ki25. Biztosan tudjuk, hogy a családi könyvtár kötetekbe rendezett filléres ponyvaregényei és a képesújságok (utólag) bekötött évfolyamai a kávéházból származtak, ahol az apa dolgozott. A szórakoztató irodalom olcsó, nagy példányszámban megjelenő regényfüzetei az 1930-as években, a tömegkultúra konjunktúrájának idején árasztották el a piacot. A napilapok és a képesújságok előfizetői rendszeresen kapták a hírlap mellé járó detektív, krimi és szerelmi történetekről szóló fuzetsorozatokat. A népszerű olvasmányok közönségét a városi polgári, elsősorban kispolgári rétegek alkották, és az ő szellemi igényeik formálására voltak a legnagyobb hatással26. A modem szórakoztató irodalom korabeli kínálata a család minden tagjának igényeit kielégítette. Családon belül is jól elkülöníthetők a felnőtteknek szóló, azon belül a női és a férfi olvasó számára kiadott könyvtípusok, illetve a gyermek/nagylány érdeklődését lekötő korosztályos irodalom. Míg az apa a (mezőgazdasági) szakkönyvek mellett a drágább, a könyvespolcon tekintélyt sugárzó, díszes kötésű, kiadói sorozatokat vette, illetve a kávéházból hozott képeslapok évfolyamait őrizte meg, addig felesége a nőknek szóló lektűröket kedvelte, a leány pedig már folyamatosan kapott életkorának megfelelően könyveket a mesekönyvektől a leányregényeken át a kortárs szerzők nők számára írt, a nívósabb irodalom kategóriájába sorolható szórakoztató regényekig. 24 S. NAGY Katalin 1997. 48. 25 GYÁNI Gábor 1998. 94-96. 26 LÁNYI András 1988. 111
