Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Szojka Emese: Babák és játékok - a tárgyhalmozás esete
Az olvasás, a könyvek használata a családban elsődlegesen a szórakozást - illetve kisebb súllyal a reprezentációt - szolgálta, hasonlóképpen a második generációnál jelentkező régi magyar filmek iránti fokozott érdeklődéshez, amely gyűjtésükben is megmutatkozik. A háború előtti magyar filmgyártás jelentős részét a hollywoodi álomgyárak mintájára készült, a polgári szentimentalizmus sajátos életérzését közvetítő produkciók tették ki27. Történetvezetésük, dramaturgiai felépítésük, klisékben ábrázolt mondanivalójuk, esztétikai színvonaluk rokon vonásokat mutat a népszerű irodalom jellemzőivel. E filmek funkciója példánkra vonatkoztatva nem csupán a könnyed szórakozás igényében merül ki, hanem általuk a korszellem, a régi környezet, a mozicsillagok megformálta jellegzetes korabeli karakterek, élethelyzetek, a család aranykorára visszautaló múlt felidézése történik meg újra és újra. A családi mintákra vezethetők vissza a naplóvezetés és az albumkészítés gyakorlata és a tárgy gyűjtés ezekkel összefüggő előzményei is „ezt az édesapám után örököltem, mert ö is olyan volt, amerre ő utazott, mindenhonnan levelezőlapokat gyűjtött, folyóiratokat, híres dolgokat, és azt én örököltem. Ez nem volt gondolkozási mód, ez egy öröklés volt, nem tudatos volt, hogy én azért csinálom, mert ő is csinálta, ez a génemben volt benné’\ A szórakozást/tájékozódást szolgáló olvasás és a mozifilmek élvezete mellett a naplóvezetés csakúgy, mint a tárgyak, dolgok gyűjtésének szokása voltaképpen mind-mind a polgári attitűd szerves része. Az életmódba beépülő szokások által a műveltség, a szórakoztató művelődés segítségével emelkedő polgár eszménye és a szorgalmas, munkája révén sikereket felmutatni képes egyén szilárd értékrenden alapuló (ön)tudata, szerzett értékeinek megbecsülése és a társadalomba jól beilleszkedő megtartásának képessége ölt alakzatot. A háborút követő politikai rendszerváltozás a család társadalmi helyzetét alapjaiban rendítette meg: kivívott társadalmi státuszuk folytonossága megszakadt, és átrendeződött korábbi életvitelük egész kerete. A második generációtól, lányuk taníttatásától és diploma szerzésétől elvárt szellemi felemelkedés elmaradt, amit az 1956-os események okozta, a személyes érzelmi élet körébe tartozó trauma még tovább tetézte28. Megmaradt azonban az előző korszakban felhalmozott kulturális tőke, a kispolgári mentalitás. Meghatározó összetevői sikeresen vészelték át az új idők, új rendszerét. A régi szokások, az életviteli momentumok, az ízlés, az értékpreferenciák, a felépítetett szellemi rendszer sok-sok eleme (olvasás, családi 27 ROMSICS Ignác i. m. 217-218; SZEMADÁM György 1990. 28 Ennek részletei nem publikusak. 112
