Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Császi Irén: Múzeum és játékhagyomány - Továbbélő játékkultúra

A kiállításokat több generációs népes látogatói érdeklődés kísérte. A legutóbbi, 2010-es „Ki játszik ilyet?” Játékhagyomány és játékdivat c. vándorkiállításunk egri helyszínén, a Dobó István Vármúzeum Dobó-bástyájában 20 000 főt meghaladó látogatói létszámot regisztrált. A kiállítás a felnőttek hagyományt és divatot diktáló világának hatását mutatta be a falusi és városi gyermekek játékaira. A 19. század végétől az 1970-es évekkel bezárólag a sokféle anyagból készített hagyományos Heves megyei népi játékok mellett a polgári gyermekjátékok míves darabjával, majd a játékkészítő kisipari termelőszövetkezetek és játékgyártó vállalatok játékszereivel tükröztük, mivel játszottak régen. Bemutatta a Heves és Borsod megyei népi játékok közül a fiúk játékait, hangsúlyozva a fakitermeléssel, járomfaragással, mészégetéssel, állattartással, földműveléssel, fuvarozással foglakozó felnőttek mesterségének, eszközeinek játékban megjelenő változatait. A lányok bábuit, a háztartási eszközök kicsinyített mását, a fabútorokat, az ölbeli gyermekek játékait, az ülést, állást, járást segítő eszközöket, valamint hangzóanyag segítségével Borsai Ilona által gyűjtött mondókákat. A leány és legényélet jellegzetes palócföldi közösségi játékait, a mancsozást, bigézést és a jeles napok aktív résztvevőiként a karácsonyi, farsangi, virágvasárnapi, pünkösdi szokások szereplőit. A búcsúvásár enteriőrrel a házi készítésű hasznosi búcsús játékok és az ejzolt mézeskalács sokféle változatát szemléltettük. A városban élő gyermekek játékait Egerben a századforduló idején, a „Radiál lámpához címzett Kovács-bazár” elnevezésű baba- és játékáruház kirakata kínálta. A gyűjtemény tematikus egységeiből a porcelánfejű babák, a táblás társasjátékok, építőjátékok, lemezjátékok, papírmasé állatkert, és képes gyerekkönyvek kerültek itt bemutatásra. A 20. század első évtizedeiből a magyar művészi játékokat Furrherr Olga, Juhász Árpád, Grabowieczky Leon szép játékai, Undi S. Mariska, Lesznai Anna meseillusztrációi képviselték.4 Az egri polgári család otthonában gyermekzsúrra került sor a Hevesi ikreknél 1935-ben. A kiállításban az ikrek édesapja, Hevesi Sándor, - egyúttal Eger elismert főmérnöke - kivételes filmfelvételeinek köszönhetően megelevenedett a gyermekvendégség. A Hölgydivat-gyermekdivat- babadivat egység, a porcelánfejű babák öltözetén keresztül rámutatott a 20. századi női divat változásaira, a babkészítő műhelyek jellegzetes baabtípusaira. A lakáskultúrák miniatűr bútorait, a lakberendezés apró tárgyait a babaházakban rendezhették be a gyerekek. A technika újdonságait a vasút- és autómodelleket a német, angol és orosz játékipar darabjai mellett a Győri Magyar Fémdoboz Művek Rt. és az ELZETT Fémlemezipari Művek litografált lemezjátékai képviselték. Az 1948-tól alakuló játékkészítő kisipari termelőszövetkezetek, játékgyár4 A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely valamint a Hatvány Lajos Múzeum tárgykölcsönzése.

10