B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Kis Katalin: 150 éve született Lányi Ernő

Tekintsük át a három tevékenység emlékeit a dokumentumok alapján. Lányi első munkaköre a Főszékesegyházi karnagyi megbízatás. 1892-ben került ide, er­ről az Eger című újság lapjai is tájékoztatnak. 5 Mindössze néhány hónappal ide­költözése után a város akkori sajtója szükségét érezte annak, hogy az új karnagyot, orgonistát és tanítót a városnak bemutassa. Hosszú cikkben foglalja össze Lányi addigi életútját, melyet a Zenelapok című budapesti újságból vett át, s azt egészí­tette ki aktualitásokkal. így ír: „...folyó év május havában 26 pályázó közül próbatét nélkül, egyhangúlag választá meg a főkáptalan, néhány rövid nap alatt Eger hírneves érseke sietett megerősíteni, hogy mielőbb Egeré legyen a dicsőség, óhajtott révbe fogadni Lányi sokat hányatott hajóját...örömrepesve és tárt karokkal várták, átvette egyúttal a hírneves Egri dalkör karnagyságát is... " A cikk a következő kedves mondattal zá­rul: „Főérdeme azonban, hogy minden ízében lelkes patrióta, s bármit írjon, min­dig magyart s magyarul ír. Szeretik is egymást - mármint ő és az egriek. " Az egyházi szolgálat eredményeképpen született a Cantate című egyházi ima­és énekgyűjtemény. Szerkesztőtársa a munkában Dr. Greksa Kázmér ciszterci ren­di áldozópap, és főgimnáziumi tanár volt. A könyv két részből áll, Egerben adták ki 1898-ban, s az első kiadás után még kétszer egészen biztos az utánnyomás, mi­vel ezekből is őriz egy-egy példányt a Főegyházmegyei Könyvtár. A könyv szüle­tését követő esztendőben utazott Regensburgba, hogy egyházzenei tudását gyara­pítsa. Több lexikon is említi, hogy Regensburgban „kis Palestrina"-ként, vagy „magyar Palestrina" - ként emlegették. Legjobb a szerzők szavaival bemutatni a könyv részeit. Az első rész tartalma: „Az imák az egyház, a szentek és honi ősirodalmunk imáinak szebbjei a szükséges oktatásokkal, az ájtatossági gyakorlatok, társulatok és lelki olvasmányok ismerte­tésével. " A második -kottás- rész tartalma: ,Az énekek a legrégibb időktől napja­inkig megjelent honi nyomtatott és kéziratos énekgyűjteményeinkből vannak kisze­melve és az ifjúság hangterjedelméhez mérten egy házias modorban, 4 hangra al­kalmazva, latin és magyar szöveggel. " 6 Az ideérkezés évében történt még egy nagyszabású esemény a Főszékesegy­házban. Lányi november 2-án Mozart Requiem-jét vezényelte, méghozzá kizárólag egri muzsikusokból álló szereplőgárdával. Ma már elképzelhetetlen ez a vállalko­zás, de az akkori újságíró is hasonlóképpen vélekedett: „Kétségtelen, hogy merész vállalkozás volt" - írja Bergmann Ágost, később pedig: „Az előadás a magasabb kritikai követelményeket és a finomabb, kényesebb zenei érzéket is kielégítette. Eger, 1892. 44. szám. LÁNYI Ernő - DR. GREKSA Kázmér (szerk.) Eger, 1898. 415

Next

/
Thumbnails
Contents