B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Szalainé Király Júlia: Dávidkáné és Az öreg tekintetes - A hétköznapi történéseken túlmutató sorsok Gárdonyi kisregényeiben

különbség csak az egyik oka az öreg Csurgó öngyilkosságának. A veje nem csak az otthonát, hanem élete értelmét is elkártyázta. Az öreg tekintetes tragédiájában ott rejlik minden céltalan, megtévedt, szabadságát elveszített ember sorsa. Gárdonyi szerencsésebb volt, mint regénye hőse. Új környezetében, Egerben megtalálta azt a közeget, amelyben kiteljesedhetett. Megszabadult a bizonytalanságtól, félelmeitől, szép lassan a szegénységtől, a kiszolgáltatottságtól, a fővárosi tülekedéstől. Az öreg tekintetesből értjük meg, hogy Gárdonyi miért választotta a vidéket. A kisregény Gárdonyi gyónása és egyben válasza arra, hogy miért költözött el Pestről. Gárdonyi Géza nevéhez az egri remete jelző tapadt. A remete magányosan, a világtól elvonultan élő személyt jelent. Gárdonyi nem a magányt, hanem a szabadságot választotta. Saját maga által felépített új életstílusa lehetővé tette számára, hogy végre úgy élhessen, ahogyan mindig is szeretett volna, békességben, nyugodtan, napokat, heteket, hónapokat szánva egy-egy műnek. Nem rejtőzött el, nem idegenkedett semmitől, csupán kellő távolságot tartott mindentől, ami új, szokatlan, esetleg veszélyes lehetett. Ha kellő időt tudott szánni a vizsgálódásra, ha saját szűrője átengedett bizonyos új irányzatokat, nézeteket, véleményeket, akkor nyitottá vált. Életstílusa része lett írói stílusának, hangnemének is. A csendes, nyugodt alkotói közeg, a sok gondolkodás, elmélkedés, a fáradhatatlan olvasás, folyamatos önművelés hozták létre azt az írói magatartást, ami Gárdonyi műveinek is részévé vált. Nem szabad elfelejtkeznünk vallásosságáról sem. Jóval későbbi életszakaszában, az Ida regényében fogalmazta meg, hogy a jó művek felülről, Istentől ihletettek. Ahhoz pedig, hogy a szerző meghallja az istenség szelíd hangját, magányra, csendre, visszavonultságra, „belső imakamrára" van szüksége. Gárdonyi mindig erre az ihletre vágyott, mindig ezt kereste, s ha megkapta, gyorsan, pontosan, teljes odafigyeléssel tudott dolgozni. S ennek az eredménye, a gyümölcse az olvasók elégedettsége volt. IRODALOM GÁRDONYI Géza 1951 Gyermekkori emlékeim 1971 Az öreg tekintetes 1974 Titkosnapló 1982 Dávidkáné 2008 Az élő Gárdonyi. Budapest Z. SZALAY Sándor 1970. Gárdonyi műhelyében. Budapest 408