B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Szalainé Király Júlia: Dávidkáné és Az öreg tekintetes - A hétköznapi történéseken túlmutató sorsok Gárdonyi kisregényeiben

fokozatosan elcsitul, ahogy az öreg rigolyáit Gárdonyi sorra, nagyon ízesen, érzékletesen megfesti. Megalázó helyzetek sora bizonyítja, hogy nem lesz hosszú életű a kezdeti öröm. Új ruhát kell csináltatni, elrejtik a pipát, megfedik az öreget, amiért szóba állt a szolgálókkal. A következő nagy esemény a szalon beindítása. Hiába ad az öreg tekintetes remek ötleteket, mégis kiszorul „ósdi" szokásaival, „falusias" megnyilvánulásaival, ódivatú nézeteivel. A család és a pesti közönség nem érzi, hogy valójában csurgó Károlyban vannak igazán maradandó értékek, ő képviseli az emberséget, a becsületet, a szabadságot. Minden más csak az elvárásoknak való görcsös megfelelni akarás. A kisregény legmegrázóbb csúcspontja az a családi veszekedés, amikor kiderül, hogy „az őszép birtoka, tehene, lova birkanyája ráment négy hitvány disznóra. " A legnagyobb megaláztatás és döbbenet akkor éri, amikor tanúja lesz a lánya és a veje közötti veszekedésnek, melyből megtudja, hogy a vő elkártyázta minden örökségét. Gárdonyi a jelenet pontos és szemléletes felvázolása után részletesen ír arról, hogy az öreg Csurgó ettől az időtől hogyan kezd halódni. Innentől lassulnak le az események, s ez az a pont, ahonnan már nincs visszaút „Azon a napon megrokkant, mint a régi ház, s attól fogva minden nap egy évet öregedett. Egy fel-alá bolygó, sötét, néma panasz lett az alakja, egy néma, bús szemrehányás, amely minden nap megjelenik kétszer az asztalnál, s azt mondja: - Az életem munkáját te semmizted el! "

2

9. Az utolsó reménysugár, a szoba ablakába szoktatott méhek jelentik az öregnek azt, hogy talán még van miért élni, van kivel törődni. De ez is balul sül el. A ház lakóinak félelme, közbeavatkozása az utolsó életbe vetett reményt is szétrombolják. Csurgó Károlynak - miután veje „vén marhának" nevezi - nem marad más, minthogy véget vessen az életének. Az öreg tekintetes a kibékíthetetlen ellentétekről szól. Ezek az ellentétek társadalmi, erkölcsi, lelki szinten vannak jelen, újra és újra a felszínre törnek, egyre nagyobb és nagyobb konfliktust okozva. A legnagyobb szembenállást a város és falu közötti társadalmi, erkölcsi különbség okozza. „A fővárosban az arc csak fejdísz, cégtábla. Vidékein ott ül a lélek is az emberek arcán. "

3

0 A város és falu ellentéte feloldhatatlan. Az orvos és a családja a nagy értékű örökség miatt egy ideig elnéző az öreg Csurgó rigolyáival kapcsolatban, de ahogy a vagyont az orvos elkártyázza, a tekintetes már csak egy megoldásra váró problémává silányul. Végül egy emeleti szobába költöztetik, ahol teljesen kiszorul a családi körből 2

9 GÁRDONYI Géza 1971. 97. 3

0 GÁRDONYI Géza 1971. 25. 406