B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Kriston Vízi József: Mindennapi és csudás élővilág Esterházy Pál nádor XVII. századi verseiben

Aztán ismét egy verses madár-fűzér következik (CL.): „Nézzed, mint karattyol szajkó nagy erdőkben, Miként pattogatnak fürjek az mezőkben, Mint hazudoz kakukk mélységes völgyökben, ígéretet tészen hosszú esztendőkben. "

7 A dögevő és legendásan hosszú életű holló (corvus corax) megint csak külön versszakot kap (CLI.). Lehet, nem véletlen, hisz' szerzőnk korának háborús évtizedeiben gyakori vagy állandó vendég volt csaknem mindenütt széles hazában, mely gondolatkört a következő nevű és természetű madarak névsora érzékletesen idézi meg: „ Varjúk is kiáltnak megromlott házakon, Halálmadár gyakran üvölt az ablakon, Fészket raknak vércsék nagy erős tornyokon, Kákogatnak csókák az puszta falokon. " A CLIII. versszakban érdekes, valószínűleg régen elfeledett vagy éppen jövevényszóvá vált név-ferdítéssel szerepel a következő madár: „Ékespublikánok mely szépen szólanak, Ember szót követvén kevélyen állanak, Kik miatt kalmárok gyakran kárt vallanak, Midőn értek sok pénzt adni sokallanak. " Magunk itt erősen a papagájra

s gyanakszunk, amely viselkedésének, tulajdonságának leírásával igencsak valószínűsíthető, s az 1600-as évek közepén, mint egzotikus madár, de a művelt körökben már ismert lehetett. A CLIV. versszak pedig ezt hozza elő: „ Nézzed, az bak túzok mely kevélyen sétál, Kit sok vadászoknak puskájok megtréfál, Tekéntsd az hím póka

9 mely haraggal sérál, Tyúk-, lúdseregekben mikoron ő béáll. " 1 Itt a kakukknak a néphiedelemben betöltött ősi jövendő mondó szerepére utalhat a szerző. 8 Melopsittacus undulatus. 9 pulyka! 389