B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Császi Irén: Népi játék, mint kulturális hagyomány - A forgóhinta hagyományos változatai
azelőtt nagypénteken szoktak" (Kajdacs, Tolna m.) 6 6 Nagypéntek szigorú böjti nap volt, a lányokhoz a legények nem járhattak, tilos volt a szórakozás. Miért lehetett és kellet mégis ezen a napon ördöglovazni? Ehhez a naphoz köthető a féregűzés, melynek két jellemző mozzanata a ház körülsöprése és féregűző mondás: „Kígyók, békák távozzatok'' kiabálása. 6 7 Itt kapcsolódhat össze a játék megnevezése és ideje, az ördöglovazás és a féregűzéshez kapcsolódó gonoszűző tavaszi szokás. Fejős Zoltán Karancskesziről szóló tanulmányában a boszorkány alakváltozataiként a béka, kígyó és kutya is fellelhető. 6 8 Nógrád megyei adat szerint a boszorkányok kígyók és varancsos békák képében rontanak. 6 9 A népi hiedelmek ördöge a boszorkány, gonosz és rossz alakjával gyakran megegyezik. Fenti adataink szerint a gonosz hiedelemalakok (ördög, boszorkány) feltételezett megjelenése és rontása idején ördöglovaztak. Tolna megyei adatok szerint ördöglóval, leginkább a serdülő lányokat forgatták a legények. Általánosan ismert történet, hogy a lány lólábáról felismeri az ördögöt. 7 0 Az ördög, ló, lóláb, forgó mozgás, forgószél, boszorkány, hiedelemkör arra a képzetre utalhat, miszerint aki résztvesz a forgásban látni szeretné, fel szeretné ismerni a hiedelemalakokat, akárcsak a lucaszéken ülő. Vagy rontást távoltartó céllal forgatták egymást - így rontás elleni védekezéssel függnek össze a boszorkányok felismerésére irányuló eljárások -, de aki részese a forgó mozgásnak, maga is kapcsolatba léphet a természetfeletti erejű személyekkel vagy közéjük tartozhat. A fent közölt játékban elhalványult már a boszorkány, ördög képzet és felismerésére törekvés motívuma, de megmaradt a játék sokféle megnevezésében. Abban a népi hitvilágban, mely ilyen elnevezéssekkel látta el a forgást, segítő forgóhintát az archaikus világkép töredéke élt tovább. A játékhoz területünkön egy leírásban kapcsolódik szöveges, énekelt feljegyzés, Lajos Árpád gyűjtéséből: „hinta közben ezt éneklik: Egy üveg alma, két üveg alma, három üveg alma stb., tíz üveg alma, tíz, tíz tiszta víz, ha nem tiszta, vidd vissza, majd megissza kis-cica. " Minden fordulónál egy üveg almával többet mondanak, majd mire a versike végére érnek, az ördögkerék megáll, a hintázok leszállnak s helyükre a kerékforgatók köz,ül kettő felmászik. " 7 / Gazda Klára a hintaszövegek széles körű elemzésével megállapítja, hogy hintázómondókák legfontosabb motívuma a víz. 7 2 A számolásban a tízes számig való 6 6 MTAZTI lelt.sz. 45. 344. Ak. Özv. Kovács Józsefné, sz. 1851. Gy. Bécsi Mária, 1954. 6 7 GULYÁS Éva - SZABÓ László 1989. 385-388. 6 8 FEJŐS Zoltán 1981. 95. BARNA Gábor 1989. 622. 6 9 BARNA Gábor 1989. 622. 7 0 BARNA Gábor 1989. 655-656. 7 1 LAJOS Árpád 1940. 132-133. 7 2 GAZDA Klára 2005. 45-50. 341
