B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Petercsák Tivadar: A Mátra cédula

Petercsák Tivadar A MÁTRA CÉDULA Az észak-magyarországi népi erdőhasználat történeti-néprajzi kutatása során a Gyöngyös város gazdálkodására vonatkozó iratokban találtam a ,Mátra cédula", „Mátra pénz ' kifejezéseket.

1 A több éve helyi lakosoknak a városi erdők használatát biztosító fogalmak tisztázása, részleteinek feltárása gazdagíthatja a közösségek tagjai erdőhöz való jogosultságának szabályozásával kapcsolatos ismereteket. Tanulmányommal köszöntöm Fűköh Leventét, a természettudóst és a Mátra Múzeum sikeres igazgatóját, kollégámat, akivel csaknem három évtizedet dolgozhattam. Amíg az erdő a közösségek, uradalmak és városok részére bőven rendelkezésre állt, szabad erdőhasználat volt érvényben: mindenki szükséglete szerint, egyenlő arányban részesedett az erdő hasznából. Amikor a mértéktelen fafogyasztás és erdei legeltetés az erdő pusztulását eredményezte, korlátozásokat kezdtek bevezetni, illetve tilalmas erdőrészeket jelöltek ki. Az erdők fenntartását és valamelyest okszerű használatát célzó legkorábbi rendelkezések külföldön és Magyarországon is a bányászat érdekeire voltak tekintettel. Az 1426-ban, majd 1565-ben a bányavárosoknak és a kamarai hatóságoknak kiadott erdőrendtartásokat követően számos nemesi közbirtokosság és város vezetett be szabályokat az erdőhasználat érdekében.

2 A rendszeres és tudatos erdőgazdálkodás megalapozása a XVIII. században történt. Az 1769-ben megjelent erdőrendtartás és az 1791-ben kiadott első magyar erdőtörvény az erdőket a közhatalom védelmében részesítette. Előírták, hogy a törvényhatóságok a tisztikar egy tagját bízzák meg az erdők felügyeletével. Az erdők felmérését a kamarai uradalmakban és a szabad királyi városokban a XVIII. század második felében a vágásterveken alapuló erdőgazdálkodás követte.

3 Az erdők szakszerű kezelésének célszerűségét a földesurak és az egyház a XVIII. század második felében, de többségében csak a XIX. század első felében ismerték 1 A témához lásd: PETERCSÁK Tivadar 1984., 1992., 1994., 2010a, 2010b. 2 TAKÁCS Imre 1970. 154-156. 3 TAKÁCS Imre 1970. 158-162., KOLOZSVÁRY Szabolcsné 1975. 26-27. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2011. 299