B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Petercsák Tivadar: A Mátra cédula

fel. Az egyes városok is általában a XIX. század első évtizedeiben kezdtek szakembereket alkalmazni erdőbirtokaik kezelésére.

4 A fentiek fényében értékelhetjük igazán azt a szabályozást, amelyet Gyöngyös város a számára fontos jövedelmet biztosító erdők védelmében hozott a XVII-XIX. században, s ezzel gondoskodott, hogy a város lakosai az erdő hasznából részesülhessenek. A XIX. század végi statisztika adatai szerint Gyöngyös 7776 kat. hold összterületéből 3262 kat. hold, vagyis a terület 42%-a erdő volt.

5 A város erdejét általában Benei erdőnek, benei Mátrának vagy Bene pusztának nevezték.

6 A város tanácsa a XVII. századtól gyakran foglalkozott az erdők ügyével, rendeletekkel szabályozta használatát. Az első ismert adat I. Rákóczi Ferenctől származik 1675-ből, aki megtiltotta az erdők önhatalmú használatát és rongálását.

7 A XVIII. században a gyöngyösi lakosok az ún. Mátra cédula birtokában járhattak az erdőre fáért. Ez már a korábbi szabad erdőhasználat korlátozását jelentette, mert abban csak a gyöngyösi lakosok - nemesek és nemtelenek egyaránt - részesülhettek. 1728-ban rendelte el a tanács, hogy „az Benej Erdőnek szabad éltitt és hordását ...az Város Bírája cédulája nélkül senki usualni ne merje."

8 1807-ben olyan határozatot hoztak, hogy csak azok kaphatják meg a Mátra cédulát, akik 10 éve gyöngyösi lakosok.

9 Ezzel a város a hosszabb ideje helyben lakást, a városhoz való kötődést tekintette fontos szempontnak. Sopronban már a XVI. században minden nős városi polgár saját szükségére kezdetben térítésmentesen, később térítéssel tűzifát vághatott a város szabad erdőiben. 1514-ben felhívták a főtisztviselők figyelmét, hogy különös gondjuk legyen arra, miszerint nőtlen embereknek és nem soproni polgároknak sem saját szükségletre, sem eladásra fát kivágni a város erdejében nem szabad, mert ebből az erdők nagy pusztulása származik.

1

0 Debrecen városa is féltékenyen őrködött afelett, hogy az Alföldön oly nagy kincset jelentő erdei haszonvételekben csak törzsökös és házzal bíró polgársága osztozzék. 1680-ban a debreceniek csak három évi helyben lakás után hordhattak fát az erdőből.

1

1 A XVIII. század közepén a Mátra pénz, Mátra bére kifejezések is előfordultak. Ezek megfizetésére csak egyszer kötelezték a lakosokat, ahogy 1759-ben 4 KOLOZSVÁRY Szabolcsné 1975. 39. 5 A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. Budapest, 1897. 6 HML. GYVKJK. V-101/a. 3. k. 366.(1728); 2. k. 555. (1715); GYVL. XCVI/1, (1818) 7 HML. IV-l/b/3. 8 HML. GYVKJ. V-101/a. 3. k. 366. 9 HML. GYVKJ. V-101/a. 8. k. 703. 1

0 CSAPODY István 1975. 121. 1

1 PENYIGEY Dénes 1980. 251. 300