B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Csiffáry Gergely: Egy vállalkozó nagybirtokos nemes Heves megyében, Beniczky György és családja tevékenysége a XIX-XX. században

111 férfi és 160 gyermek és 3 nő, összesen 274 munkás dolgozott. A férfimunkások napszámbére 1 forint 50 krajcár, a gyermekek (16 év alatti munkavállalók) napszámban 63 krajcárt kaptak.

8 Az Antónia-táró helye az egykori Beniczky-féle malom határánál kereshető, ennek a közelében mélyítették a Lipót-aknát. A termelt szenet a Beniczky uradalom hasznosította, a fölös mennyiséget eladták a környék kovácsainak.

9 Kalecsinszky Sándor szerint 1901-ben „a szenet csupán Eger és Szúcs községbeliek használják,"

1

0 Az előbbi rajz az Antónia- és Viktória-tárók helyzetét mutatja az Ödön-aknától jobbra, s rajz még feltünteti a már leművelt területeket. Látható, hogy a föld alatt a két korai táró össze volt kötve. Az Antónia-táró feltárásának az 189l-es nyitóévét, majd a bányalétesítés 1892. évi folytatásának a sorrendjét látszik igazolni még egy esemény 1893-ból. Beniczky György miután már jelentős pénzösszegeket fektetett a szénkiaknázás jogának megvásárlásába, ezért kísérletet tett a kőszénkitermelés jogának eladására, amikor 1893 áprilisában Krausz Jakab bécsi lakossal egy nem végleges meg8 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése 1894. 72. 9 LEHOCZKY Alfréd 1967. 93. 1

0 KALECSINSZKY Sándor 1901. 263. l.kép. Az Ödön-akna feltárásának helyzete 1909 júliusában (LEHOCZKY Alfréd 1967. 97.) 208