B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Csiffáry Gergely: Egy vállalkozó nagybirtokos nemes Heves megyében, Beniczky György és családja tevékenysége a XIX-XX. században
állapodást kötött, amelynek részleteiről nincs ugyan tudomásunk. Az viszont tény, hogy kötelezettséget jelentett Beniczkyre nézve, amelynek jogi következményeitől egy 1904. december 30-án, a Márkus Ágostonnal és Wessely Károllyal kötött átruházási szerződésben kívánt végleg megszabadulni. Beniczky György egy magánleveléből tudjuk, hogy utóbb Krausz Jakabbal évekig pereskedett a birtokos. A szűcsi bányászkodás - villamos energia és korszerű gépek hiányában meglehetősen kezdetleges volt, mert a termelés kézi erővel történt. Az Antóniatáró művelésére az 1950-es évek derekán végzett néprajzi gyűjtésekből lehet következtetni „...csak lovaskocsival szedették a szenet. Rossz vót dógozni, mer még világító se vót rendes. Az apám akkor még olajos lámpával járt. " Egy másik emlékező szerint: „...Akkor még Szabó bácsi mérte a szenetfakupával, az nyitotta ki a bányát. Afakupába 50 kiló ment bele..." n A fent említett Szabó László (1845-1924) a Beniczky család bizalmasa és mindenese, valójában a szűcsi újonnan nyitott bánya bányagondnoka, akit a Beniczky György már 1893 júliusában bányafelügyelőként alkalmazott. Eredetileg is bányához értő ember volt, aki Homonnáról származott, majd Sárospatakon élt, a felesége Szalay Viktória volt. 1 2 Heves megyében már 1882-től volt neki bányaérdekeltsége. Eredetileg Szalay György és Matyasovszky János a hevesaranyosi határban kőszénkutatási engedélyt nyertek olyan formán, hogy a jogot illetően 128 kuxának, az 50-50%-át egyenlően birtokolták. Viszont 1882. március 28-án egy Egerben kötött megállapodás szerint Szalay György tulajdonjogilag a kuxáiból egyet átadott Szabó Lászlónak, a későbbi vejének. 1 3 Szabó László Magyar Bányakalauz 1896., 1900. és 1905. évi hivatalos adatai szerint Beniczkyek szúcsi bányájánál bányafelügyelő, illetve bányafelvigyázó volt. 1 4 Szabó László bányagondnok feleségül vette 1882 után a hevesaranyosi kőszénérdekeltséggel rendelkező Szalay György leányát, Szalay Viktóriát (1854-1929). Érdekesség, hogy Szűcsön 1905-ben feltűnik az Antónia-táró mellett egy másik szénbánya neve, nevezetesen a Viktória bányáé, amely bizonyára Szabó László feleségének leánykori keresztnevét viseli. 1 5 A Viktória bánya helye valószínűleg a Hagymás-völgyben épült Ödön-akna közelében kereshető, ahol a régi térképeken 1 1 CSIFFÁRY Gergely 1977. 14-15. 1 2 HML F/-416/41. Egercsehi és Szúcs rk. keresztelések anyakönyve 1893.. 1893/14., 1894/9. számú bejegyzés. 1 3 Az irat eredetije Szabó Gyula fodrász, Egercsehi, Malom út 13. sz. lakos tulajdonában van, aki Szabó László unokája. 1 4 DÉRY Károly 1896. 43.; DÉRY Károly 1900. 47.; DÉRY Károly 1905. 70. 1 5 HML XI-l/a/30/d. Viktória szénbánya leltára 1905. 12. 31. 209