B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Csiffáry Gergely: Egy vállalkozó nagybirtokos nemes Heves megyében, Beniczky György és családja tevékenysége a XIX-XX. században

üzemnek megfelelő nagy területet bocsájthassak a vevőknek, mert azt tudnod kell, hogy a mi eredeti közös területünket, kicsiségénél fogva senki sem veheti meg kőszén kiaknázás céljából, s ahhoz egy oly terület kell, mint amennyit én képes voltam összehozni, és 3 200 kat. holdat átadni a vevőknek." Beniczky György a levelét röviddel azt követően írta, hogy sikerült megkötni a haszonbérleti szerződést a szénkitermelés jogának az eladásáról. A levél keltezése után 9 nappal 1906. december 27-én megalakult az Egercsehi Kőszénbánya Rt, amely a nagyüzemi méretű bányanyitást elkezdte, s a meglévő Antónia-táró termelését is átvette. Szúcs község határában az 1890-ben már ismert szénlelőhelyre (szénkibúvásra) települt Beniczky György tulajdonában lévő bánya, vagyis az Antónia-táró létesítéséhez 1891 őszén foghattak hozzá, miután a környék parasztsága a mezőgazdasági munka dandárján már túl volt, 1892-ben tovább folytatták a bánya megnyitásához szükséges előkészítő munkákat. Az események itt elmondott feltételezhető kronológiai sorrendjét több idevágó, a helyi bányászattal kapcsolatos tény egybeesése támasztja alá. A Szúcs határában megindult szénbányászatot az Antónia-táróban végezték. Az Antónia-táró Szúcs területén az egykori Beniczky-féle malom hátánál volt. A nevét Beniczky György földbirtokos feleségéről - Csíki Antóniáról - kapta. Schréter Zoltán és Kalecsinszky Sándor szerint a szenet 1892-ben Szúcs határában a Menyországlápa (vagy Egyház-lápa) környéki kibúváson találták meg, s csupán télen művelték, a legegyszerűbb módon.

4 Ezt az adatot vette át a szerző is.

5 Az Eger című újságban a bányászat és gyáripar 1892. évi Heves megyei helyzetéről készült jelentésben azt írták: „Heves megyében gazdag barnaszéntelepek vannak, de még nem állanak rendszeres müvelés alatt."

6 Az újság tudósításból a Szúcs és Nagybátony környéki bányászatra, illetve azokra a bányanyitási kezdeményezésekre gondolhatunk, amelyekről (Bátor-Szarvaskő, Mónosbél, Hevesaranyos) tudunk. Kalecsinszky Sándor írta, hogy Szúcson két széntelep van az egyik a Disznósi vagyis Disznászó-völgyben, a másik a Hagymás-völgyben. A széntelep vastagsága 2 m. Az első Szúcsról származó szénmintákat 1893-ban küldték be elemzésre. Bittó Béla elemzése szerint a Hagymás-völgyi mintánál a szén fűtőértékére 5 289 kalóriát határozott meg. Egy másik elemzést is elvégzett Grittner Albert, aki a Szúcson fejtett aknaszén tüzelőértékét 4561 kalóriában határozta meg.

7 Beniczky György szúcsi szénbányájának létezéséről az első hivatalos adatokat a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 1893-ból közölte. Eszerint a bányával 4 SCHRÉTER Zoltán 1927. 29.; KALECSINSZKY Sándor 1901. 262. 5 CSIFFÁRY Gergely 1977. 14. 6 Eger, 1893. szeptember 19. 297-298. 7 KALECSINSZKY Sándor 1901. 262. 207