B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
B. Gál Edit: Orczy István társadalmi felemelkedésének előzményei
királyi tábla bírája. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy végül a család „törvényesen" is visszakapta jószágait. De kanyarodjunk vissza a Rákóczi szabadságharc idejéhez. Házasságkötése után alig pár hónappal 1708. júniusában hallunk első ingatlancseréjéről Gyöngyösön. A Solymos utcában lévő Nyáry jogon bírt háztelkét ajánlja fel csereként II. Rákóczi Ferencnek az ő „Piarczi sorban" lévő házáért. Június 13-án a fejedelem engedélyt ad a csere lebonyolítására: "...Hogy mi kegyelmesen megtekintvén Nemzetes, Vitézlő Orczy István hívünk alázatos instanciáját, kegyelmesen megengedtük és animáltuk, hogy nemes Heves Vármegyében, Gyöngyös városában Somberky Gergely nevű jobbágyunk háza félét egész telkestül /contentálván az említett jobbágyunkat mindazáltal azon telken levő épület iránt/ mely is egyfelől néhai Almási János özvegye másfelől pedig Acs família házok szomszédságában vagyon, maga feleségirül örökös jussal bírt ugyan nemes Heves vármegyében és Gyöngyös városában egyfelől Ttetes Nságos Haller, másfelől gróf Forgács Famíliák házai szomszédságában lévőfundusáért avagy háztelekjéért per formám Concambii aprehendálhassa és jure perpetuo usuálhassa. Kihezképest felül megírt jószágunkbeli mostani és jövendőbeli tisztjeinknek parancsoljuk, hogy megnevezett Orczy István hívünktől az eddig bírattatott ház teleknek kézhez vétele után megírt Somberky Gergely jobbágyunk specifikált háza félének apprehendátiójában és usussában sem magát Orczy István hívünket sem maradékit ne impediálják és akadályoztassák. Amint hogy a sokszor említett háztelkünket modo pravio cedáljuk, concambiáljuk és annak apprehendátióját kegyelmesen piacidáljuk. Horum Nostrarum Vi gore et Authoritate Literarum Cessionálium mediante. Datum in Castris Nos tris ad Agriam positis die 13 mensis Juni Anno 1708, " 2 4 A csereügylet leírása szerint Orczy a fejedelemnek adta Solymos utcai házát, ő pedig megkapta a részben Somberky Gergely, részben Almásy János özvegye Deák Judit által bírt Piarc utcai házat 610 Réhnus forintért és mivel a területen a város is rendelkezett ingatlannal annak is fizetett 100 Réhnus forintot. A Piarc utca, a város mai főtere, akkor is az oppidum központi része volt. Itt álltak a földesurak házai, a városi hivatalok, itt tartották a vásárokat, piacokat. Orczy István is itt építi ki rezidenciális házát a század elején. Még 1707-ben II. Rákóczi Ferenc Tályára országos „tanácskozmányt" hirdetett, melyet végül 1708. november 22-re Sárospatakra helyeztek át. 1708. nov. 6án az Egerben tartott megyei közgyűlés azt a határozatot hozta, hogy a vármegyei nemesség Átányban összegyűlve, egyszerre vonuljon Patakra. A vármegye területén dúló pestisjárvány miatt azonban sokan már nem akartak útra kelni így „csak 2 4 MOL P.518. l.cs. Nr. 30. G. 185
