B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

B. Gál Edit: Orczy István társadalmi felemelkedésének előzményei

egy küldöttség bízatott meg, hogy képviselje a megyét, mely is Orczy István, Almásy János és Kada Pál nemes férfiakból állott. " 2 S Sárospatakon főleg a várme­gyékre kivetendő adókról és a katonaság felosztásáról tanácskoztak. Az ekkor szü­letett rendelet szerint a megyéknek minden 50 frt adó után egy-egy felfegyverzett gyalogost kellett kiállítania. Minden vármegye a katonai teendők elvégzésére egy kapitányt választott. Heves és K.-Szolnok vármegye toborzó kapitányául nemes Orczy Istvánt szavazták meg. Bercsényi ezután levelet intézett a megyéhez, mely­ben a kapitány jogkörét és hivatali tisztét tudatta a vezetéssel: „...Lévén pedig ezen T. N. Vármegyében nmes és Vzlő Orczy István kapitánynak denominálva, jólehet az nemes Vármegyebeli uri fő és nemes rendek azon kapitánynak auc­toritását és hivatalát tudgyák, mindazonáltal hogy a n. Vármegye lakosi tudhas­sák magokat mihez tartani, emergáló difficultásokat és kérdéseket panaszokat tamquam in prima instantia nevezett kapitány előtt reparalni és orvoslását sürget­ni, kívántam ezen pátensem altal nyilvánossá tennem, melynek erejével parancsol­tatik serio a nemes vármegyében levő rendeknek, minden helységbeli bíráknak és lakosoknak, hogy nevezett Orczy István urat kapitányoknak ismervén, illendő be­csületet megadni és dependentiájokat ő kémétől tudván a n. vármegye rendelésé­hez képest ő klme dispositioitól várjanak, minden kérdéseket, panaszokat ő klme elébe terjeszszék, tartozván ő klme mindenkinek elégtételt adni és impendal­ni... " 2 6. Orczy tehát, mint a püspök-főispán első gazdasági embere, s emellett, mint a megye katonai vezetőinek egyike már jelentős befolyással rendelkezett. Orczy István a császáriak oldalán 1710. január 22-én befejeződött a romhányi csata, a szabadságharc utolsó támadó hadjárata. Mindenki érzékelte már a hanyatlást, s megkezdődött a kuruc sereg fel­bomlása. A katonák, főtisztek egymás után kérték felmentésüket. 1710. szeptem­ber 26-án az uralkodó Pálffy János tábornagyot nevezte ki a magyarországi főerők parancsnokának, aki november 14-én tárgyalásokba bocsátkozott Károlyival, egy­részt, hogy győzze meg Rákóczit a béke elfogadásáról, másrészt, hogy Károlyi sa­ját és családja érdekében térjen vissza az uralkodó hűségére, s visszakapja József császár 1710. május 29-i rendelete értelmében elveszített birtokait is. Részben ez az amnesztia, mely nem csak Károlyinak, de másoknak is szólt, részben az, hogy 1710. október 10-én a megye behódolt a császáriaknak, sarkallta Orczyt arra, hogy 2 5 SZEDERKÉNYI Nándor 1893., http://mek.oszk.hu. 2 6 HMLIV-1/1/12 454-456.p. 186

Next

/
Thumbnails
Contents