B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

B. Gál Edit: Orczy István társadalmi felemelkedésének előzményei

Orczy István és felesége Petrovay Zsuzsanna A feleségét illető részbirtokokat, mint végrendeleteiben is leírja, hivatali pályáján kapott fizetéséből váltotta meg, sőt vásárlások révén bővítette azokat. A helységek jelentős része az egykori hódoltság területén feküdt, így a felszabadító háborúk után fegyverrel szerzett jog címén a kincstárra szállt, s 1689-ben a budai kamarai igazgatóság kezelésébe került. A birtokokért Petrovay László - Orczy későbbi sógora - már 1699-től rendre protestál a megyénél és a magasabb hatóságoknál. Miután a geneológiai szakirodalmak szerint László 1707-ben, testvére János 1708-ban meghalt, ezt a feladatot 1708 után Orczy István vette át, aki egyrészt, mint felesége Petrovay Zsuzsanna, másrészt, mint az egész Nyáry család meghatalmazottja harcolt a családi javak visszaszerzéséért. Hosszas küzdelem után végül az 1715. évi decrétum 10. cikkelyének 10. §-a a következőképpen rendelkezett: "A Nyáry családot pedig, mely azt állítja, hogy őt az előbbi ( a bécsi) visszaszerzési bizottságban felmentették, mihelyst eziránt az ő felmentő levelét ... az újonnan felállítandó fönn említett bizottság előtt felmutatni tudja, fekvőjószágainak teljes birtokába azonnal vissza kell helyezni. "

2

2 A per azonban elhúzódott, és csak 1726-ban "fogadtattak el a jószágok igaz örökösének lenni. "

2

3 Ekkor Orczy már nagyhatalmú úr, a német lovagrend jászkun kerületi főkapitánya, 1724-től a 2

2 Magyar Törvénytár 1657-1740 445. 2

3 MOL P585 Fase. M.36. No. 7. 184