B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

B. Gál Edit: Orczy István társadalmi felemelkedésének előzményei

tott hasznot. Nem csoda hát, ha ilyen állapotok mellett minden befolyását, vagyonát, püspöki és főispáni hatalmát kész volt feláldozni, hogy minden szempontból megfelelő püspöki székhellyé alakítsa Eger városát. 1705-ben papnevelő intézetet alapított, ahol teológus papnövendékek, gimnáziumba járó klerikusok, valamint világi, elszegényedett nemesek fiai is tanulhattak. 1700 és 1708 között kijavíttatta a Szent Mihály plébániatemplomot, amely ettől kezdve püspöki székesegyházként működött és megkezdte a püspöki rezidencia építtetését is a városban. Mindezen munkálatokban a püspöki javak legfőbb kormányzója is aktívan részt kellett vegyen. Orczy István tevékenysége a Rákóczi-szabadságharc idején A Rákóczi szabadságharc idején Orczy - valószínűleg Telekesyt követve - Rákóczi oldalára állt. E rövidke tanulmánynak nem tiszte, hogy az egri püspök és megyei főispán szabadságharcban betöltött szerepét, Rákóczi melletti kiállásának indokait elemezze. Köztudott azonban, hogy a püspök igen megbecsült, s népszerű ember volt az egyházmegye minden településén. Rákóczi is azt írja róla Emlékiratában „Én nagy fontosságú dolognak tartottam megnyerni az egri főpásztort, hogy híveit el ne hagyja,... mert bővelkedett mindazon tulajdonokkal, mik egy főpapot ékesíthetnek, különösen szent egyszerűséggel és felekezeti szeretettel. "

1

5 Orczy szerepét a város kurucok elleni védelmében nem ismerjük. Zinzendorff Ferdinánd a szabadságharc leverése után készült jelentésében azt írja, hogy parancsnoksága alatt Orczy István egy lovas csapat kapitánya volt, aki a kurucok betörése ellen küzdött. Ugyancsak ezt bizonyítja az egri káptalan és Eger városának 1710. december 10-én kelt levele

1

6 is, amelyek szerint Orczy egy cohors kapitányaként szolgált a várban. Ennek valószerűsége egyéb forrásokkal nem igazolható. Nem tudjuk bizonyítani 1703 végén Cserép várába történt „száműzetését" sem. Telekesy erről azt írja, hogy négy szerzetes társával Budára szándékozott utazni Egerből, melyet, eddig a kurucok ellen fegyverrel védelmezett; - de „Bercsényi hite ellen megarestáltatott és senkit Budára nem eresztett." így internáltatott azután Cserépvárába, hova vele ment Tarody István szolgabíró is. A többi tisztviselő Vadász Márton szolgabírón és a jegyzőn kívül mind táborba szállott.

1

7 Eger városa 1703. november 5-én behódolt a fejedelemnek. Eközben Zinzendorff a német és rác lakosokkal még tartotta a várat. Az 1704. április 16-án Forgách Simon és 1

5 II. Rákóczi Ferenc emlékiratai http://mek.oszk.hu/01000/01019/01019.htm. 1

6 MOLP519 BOy 12. cs. 1

7 SZEDERKÉNYI Nándor 1893., http://mek.oszk.hu. 181