B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

B. Gál Edit: Orczy István társadalmi felemelkedésének előzményei

Zinzensdorff várparancsnok között létrejött megadás feltételei szerint nyolc hónapig még a várban maradhattak. A kapituláció hírére Telekesy visszatért Egerbe. Orczy tehát ha előbb nem is, 1704-ben már Rákóczi híve. A vármegyei gyűléseket ebben az időben nem Egerben tartották, így a főispán, 1704. október 17-én kelt levelével, meghatalmazottjául a vármegyei közgyűlésekre Orczy Istvánt és Literati Jánost nevezte ki. A prefektus tehát ekkor már nem volt a várban. 1705-ös bevonulása után a fejedelem szívesen időzött Egerben, gyakran megfordult az idős püspöknél, akivel hamarosan igen szívélyes viszonyt alakított ki, s így valószínűleg a jószágkormányzóval is közelebbi kapcsolatba került. Erről tanúskodik az az engedély, melyet 1706. május 31-én Újvár várában állított ki számára, hogy saját és Telekesy dolgaiban a Dunántúlra utazhasson. Ebben az időben az országon belüli közlekedéshez is mindenki számára útlevelet állítottak ki. „Nemzetes, Vitézlő Orczy István hívünk, Mélt. Telekesy István Egri Püspök és Senator úr Praefectusa, mellette levő szolgákkal edgyütt mind az Mélt. Püspök, mind az maga dolgainak végben vitelére mégyen Küszögre. Kihez képest a fön meg nevezett hadi Tiszteinknek s directióik alatt lévő köz Hadainknak is serio parancsollyuk hogy említett Hívünknek az Duna Révén vigyázó Tiszteinknél való meg jelenése után mind az említett helyre szabadon menni, mind penig onnan Attyát s Annyát és egyéb hozzá tartozandó cselédgyét, Javait az Dunán innen való Földre szállítani békével meg engedgyék, javaiban pedig károsítani vagy személlyekben háborítani semmi praetextus alatt ne merészellyék. Különben valakik e Parancsolatunk ellen cselekedni comporiáltatnak, ahoz való engedetlenségekért irdemlett Amma versiokat magokon fogják tapasztalni. Kelt: Újvár várában 1706. máj. 31-én Rákóczi Ferenc Jánoky Zsigmond Aszalay Ferenc"

1

8 Az írásból az következik, minthogyha Orczy - az eddig megjelent irodalmakkal ellentétben - nem csak édesapját, hanem édesanyját is Egerbe hozta volna. „...Attyát s Annyát és egyéb hozzá tartozandó cselédgyét, Javait az Dunán innen való Földre szállítani békével meg engedgyék ..." Petrovay György egyértelműen csak atyjáról beszél, aki 1710-ben Egerben halt meg. Orczy 1736-os végrendeletében maga is azt mondja: „Az egri Szent Mihály templomra hagyok száz forintokat, 1

8 MOLP519 BOy. 182