B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Fodor László: Dobó István sírjának kutatása, megtalálása és az egri hős földi maradványainak újratemetése
A dobóruszkai kapcsolatokban mindvégig aktív szerepe volt a Dobó István Vármúzeum akkori igazgatójának dr. Petercsák Tivadarnak. A dobóruszkai templom ismeretlen részében nyugvó hamvak felkutatására már a XX. század elején történtek kezdeményezések, amelyeknek új lendületet adott a régi templom északi fala mellett épülő, Foerk Emő által tervezett új templomrész építésének előkészítése, s kripta feletti kis épületrész elbontása. Az I. világháború kitörése azonban megakadályozta a komolyabb munkálatokat, s így csak arra kerülhetett sor, hogy a Nemzeti Múzeum munkatársai az alapozási munkálatoknál előkerült csontmaradványokat összeszedessék, és a kripta üregében egy ládában elhelyezzék. 5 Mint említettem, a későbbi nemzedékek Dobó tényleges temetkezési helyéről, de a síremlék eredeti elhelyezéséről sem rendelkeztek adatokkal, csak feltételezésekkel. E feltételezések közül Demek Antal dobóruszkai esperes valószínűleg helyi hagyományokon alapuló vélekedése - amelyre már Szederkényi Nándor is hivatkozott Heves megyéről szóló munkájában - bizonyult megközelítően helytállónak: e szerint Dobó hamvai a déli Szt. Anna mellékoltár alatt nyugszanak. 6 Hogy ezt a véleményt a későbbi történeti kutatás miért vetette el, arra minden bizonnyal a közlés más irányú pontatlanságai adják meg a feleletet. így a kutatás inkább a felé a feltételezés felé hajlott, mely szerint Dobó hamvai elsősorban a kriptában keresendők. A régi kutatási szándék a 2006-2008-as ásatással valósulhatott meg. Köszönhetően a Dobó hagyomány ápolása legkövetkezetesebb szószólójának, Varga Lászlónak a Csemadok dobóruszkai elnökének, s nem különben az ásatás „motorjainak", Lakatos László polgármesternek, aki az ásatást kezdeményezte és bonyolította, valamint Weiszer Attila plébános úrnak és Fux Sándor vállalkozónak. Az ásatás hivatalos szakmai vezetője dr. Jan Chovanec, a Tőketerebesi Múzeum régésze volt, míg a szakmai felügyeletet a Kassai Műemlékvédelmi Hivatal gyakorolta, az egri Dobó István Vármúzeum munkatársai és más magyarországi kutatók a különböző szakaszokban konzulensként, tanácsadóként működtek közre. A feltáráshoz a szlovák kormány adott jelentős anyagi támogatást, illetve magánszemélyek, civil szervezetek adakoztak. Dobóruszka ősi, már az 1332-37-ben említett temploma gótikus poligonális szentélye és támpilléres felmenő falai beleépültek (s részben ma is láthatók) a később többször bővített, jelenlegi formáját 1797-ben elnyert templomrészbe, de az ásatás jelentős eredménye volt, hogy a hajóban Jan Chovanec régésznek sikerült 5 PÁSZTOR Ferenc 1922. 10-15. FOERK Ernő és DEMEK Antal bejegyzései a História Domusban. Köszönettel tartozom az egyházi együttműködésért, különösen a messzemenő helyi segítségért Weiszer Attila plébános úrnak. 6 FOERK Ernő és DEMEK Antal A ruszkai templom História Domusának vonatkozó lapja. BALÁZSI Ferenc - SZEDERKÉNYI Nándor 1890. 247. SUGÁR István 1972. 237. 122
