B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Fodor László: Dobó István sírjának kutatása, megtalálása és az egri hős földi maradványainak újratemetése

egy eddig csak közvetett utalásokból ismert korábbi, XIII. századi templom falmaradványait is feltárnia.

7 A faluban a Dobóknak ismeretlen időben épült, inkább kúriának nevezhető erőssége is volt, amire adat, hogy a leleszi konvent Dobó Istvánnak 1553-ban „Ruszka várába" küldött peres ügyben idézést. Érdekességként jegyezzük meg, hogy az akkori jogszokás szerint ez a ruszkai nemesi lak a családban a kisebbik fiút illette, így került az ősi, névadó fészek 1488-tól a közvetlen felmenők közül Dobó István apja, Dobó Domokos birtokába. Feltételezésünk szerint ekkortól datálódik a templom kegyúri templomként való használata is.

H A hajdani kúriát (udvarházat) talán a templomtól északra fekvő, a későbbi birtokosok által használt, többször átépített, de mára teljesen elpusztult kastély helyén kereshetnénk, ahol - bár még régészeti kutatás nem folyt -, de a mostani talaj alakulatok is egykor vizesárokkal körülvett építmény nyomait mutatják. A dobóruszkai templom kutatását a szlovák kolléga felügyeletével 2006-ban georadaros módszerrel kezdték meg, ami ki is mutatta a Foerk-féle új templomhajó építésekor elbontott régi épületrész alatti kriptát. Következő lépésként a két templomegység kapcsolódásánál, aknát vágtak a padozatba XVIII-XIX. század fordulójára datálható temetkezésen és az 1914-ben elhelyezett, csontmaradványokat tartalmazó ládán kívül mást nem tartalmazott.

9 A továbbiakban, a helybéliek rendhagyó módon, (kissé önkényesen) a padlózat alá vájt kutatójárattal a szentély felé kísérelték meg a keresés folytatást, ami eredményeket is hozott. Az északkeleti diadalívnél három gyermek és két felnőtt maradványai kerültek elő, a nyugati mellékoltár alatti részen pedig egy néhány éves kisgyermek sírjában XVI. századra datálható arany ékszereket találtak. A kutatásnak ez a módszere azonban úgy szakszerűség, mint biztonsági okokból vitatható volt, ezért azt felfüggesztették, és a továbbiakban a szentély és a hajó felső részét a hagyományos ásatási módon, ún. nyitott szelvénnyel tárták fel. A szentélyben és a diadalív alatt, valamint előtte, a bal oldalon, négy-öt, igen gazdag mellékletekkel (ékszerek, ruhadíszek) ellátott, háborítatlan sír került elő, ezek gyermek, illetve női sírok voltak. Miután az ásatást Jan Chovanec vezette, a leletek és a maradványok a trebisovi (Tőketerebes) múzeumba kerültek restaurálásra és további feldolgozásuk az ásató régészt illeti meg. Azt azonban a pontos előkerülési körülmények teljes ismerete nélkül, pusztán az időlegesen kiállított, illetve különböző előadáson közzétett leletanyagból is 7 MONUMENTA VATICANA 1887. 8 SZABÓ János Győző 1972. 19, 21, 36. SUGÁR István 1972. 228-229. 9 FOERK Ernő és DEMEK Antal História Domus bejegyzései. SZABÓ János Győző. 1972 19, 21, 36. 123