Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Lisztóczky László: „Fegyvert fogunk mindannyian ha szükség…” Pájer Antal és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

Mária, Mária, frigynek szent szekrénye, Az örök bölcsesség tiszta, szűz edénye! Lágyítsd meg irántunk, Kiket mi nem bántunk, De akik ránk mégis mérges szemmel néznek... Oh törd el kardját az ellenséges kéznek! Mária, Mária, gazdag, kincses láda! Mennyei kincseket zár kebled magába, S még aranyunkon is Szent képed volt a dísz: Légy tehát imáink aranyos tőkéje; Esedezz érettünk - Isten egy szüléje! Mária, Mária, Boldogasszony, Szent Szűz! Ezeréves viszony, mely minket hozzád fűz; Ezer évig tartott Olvasót és kardot Ez az árva nemzet együtt a kezében: Allj mellénk, segíts hát ezen a hű népen! Mária, Mária, Dávid király tornya! Kire fénnyel borul az egeknek orma, Mint bűbájjal hangzó Szép ezüst-harangszó Csendüljön meg édes ajkaid beszéde: Fogd pártját hazánknak, kérd az Istent érte! Nagy visszhangot keltett Induló című költeményével, mely a Nefelejts hasábjain jelent meg 1860. november 18-án. A hetilap következő, november 25-i számában ezt a híradást olvashatjuk: „Simonffy Kálmán kedvelt zeneszerzőnk Páj er Antal jeles költőnk ezerektől elzengett és millióktól visszhangzott Induló című hazafiúi költeményére zenét ír, mely lapunk mellett fog műmellékletképpen megjelenni. " Az ígéret csakhamar teljesült, a szöveg és dallam együtt látott napvilágot a népszerű divatlap december 23-i számának mellékleteként. Simonffy Kálmán, aki annak idején főhadnagyi rangot szerzett a szabadságharcban, az akkori idők egyik legnépszerűbb dalszerzője volt. A Petőfi hatását mutató, 1848-49 hangulatát idéző alkotás frazeológiája, lázadó indulata feltűnően hasonlít A nemzeti őrsereg dalára. Ritmusa, strófaszerkezete, szóhasználata, lelkesítő hangvétele a régi katonaindulók, toborzók stílusára emlékeztet: 411