Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
tartó, magyar viseletű ifjú pedig Szent Imrét formázza. 9 6 Ót valószínűleg valamelyik ifjú Orczy személyesíti meg. 9 7 E mellékalakok nem csupán szemlélői, hanem közreműködői az ország Mária oltalmába helyezésének, partnerei, támogatói - vitézségükkel mondhatni beteljesítői - a király akaratának, képi megjelenítői a Werbőczy-féle törvénykezés harmóniájának. A fehérre festett oltárépítmény aranyozott, rácsosán áttört rocaille-os lombdíszes farag ványai közeli rokonságot mutatnak a megyeháza (Eger) dísztermében lévő négy reprezentatív püspökportré díszkeretével, melyek megrendelője feltételezhetően Eszterházy Károly püspök volt 1769-ben. 9 8 Püspöky András kanonok megrendelésére készült 1748-ban egy másik különlegesen bájos, provinciális rokokó alkotás, a műemléki szempontból kiemelkedő jelentőségű bélapátfalvai volt ciszterci apátsági templom Szent Imre oltára. Az 1232-ben alapított apátság az 1700-as évek elejére már oly rossz állapotba került, hogy félő volt pusztulása. Sokak áldozatkészsége révén valamint az egri szeminárium és gróf Erdődy Gábor 9 9 egri püspök (1715-1744) anyagi támogatásával azonban az 1730-as évek elején elkezdődött helyreállítása. Halála előtt még Erdődy püspök szentelte fel az eredeti titulus szerint Nagyboldogasszony tisztelepolgári hivatalokban szolgálta hazáját. 1767. szeptember 18-tól, mint Abaúj vármegye főispáni helytartója, majd mint főispánja dolgozott 1784-ig. Közben megkapta az Esterházy Ferenc gróf (1715-1785), magyar kamarai főkancellár javaslatára Mária Terézia által 1764-ben alapított Szent István-rend középkeresztjét. így a kép állítását magyarázhatja a Szent István-rend elnyerése. Ő iktatta be az ugocsai főispánságba gróf Teleki Józsefet. 1784-ben agg korára való tekintettel lemondott főispáni hivataláról; ezután részben Pesten, részben Tarnaörsön lakott. Pesten halt meg 1789. július 29-én, hetvenéves korában. Tarnaörsön temették el. 9 6 Orczy Lőrinc István nevű gyermeke 1760 körül született, de hamarosan meg is halt. A kép állításának okát ebben az eseményben is kereshetjük. 9 7 Heves Megye Műemlékei II. 1972. 688-690. 9 8 Heves Megye Műemlékei I. 1969. 420. A püspökportrék és aranyozott díszkeretük restaurálásakor felfigyeltünk arra, hogy a Barkóczy Ferenc püspökről készült ábrázolás stílusában eltér a párjának tekinthető Eszterházy Károlyt ábrázoló portré festésmódjától. Lágyabb festésmód, puhább felületkezelés, festőibb megoldások jellemzik. Következésképpen festőjük nem azonos, így keletkezésük sem egyidejű. A Barkóczy kép néhány évtizeddel korábban készülhetett és alkotója képzettebb volt. De kerete is díszesebb, ha tetszik rokokósabb, faragásmódja, anyaga, aranyozása eltér a másik három, a megyeháza dísztermében felállított képek immár egyidejű díszkeretétől. Bizonyítatlan, de nem is cáfolt az akkor kialakult feltételezés, hogy a Barkózy kép korábban készült, s a másik három püspök-főispánt ábrázoló festmény később és más mester által készült. így az erdőkövesdi oltár rokokó keretének mintaképe az 1761-ig az egri püspöki székben ülő Barkóczy képét keretező díszítés mintakészlete lehetett. 9 9 1684. szeptember 27. - 1744. szeptember 26. Erdődy Kristóf koronaőr, tárnokmester és Pálffy Zsuzsanna fia volt. 1708-tól esztergomi kanonok, 1712-től nagyprépost volt; egri püspök lett 1715-ben. 361
