Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

tére, de a felújítás 1745-ig eltartott. Három oltárt is állítottak az újjáépített templomban: a főoltárt Nagyboldogasszony tiszteletére, egy mellékoltárt Szent Anna s egy másikat Szent Imre herceg tiszteletére. A déli mellékszentélyben elhelyezett oltár fölépítménye a félköríves záródású rézsűs ablakot oly módon öleli körül, hogy biztosak lehetünk abban, hogy ide komponálták. Falazott oltárasztalára helyezett festett és részben aranyozott tabernákuluma még a XVII. századi felvidéki oltárformák típusát követi. Két négyzetes balluszteres pilléren álló kompozit fejezetes oszloppárja felett viszont már könnyed barokkos díszes párkánytörzsek nyúlnak a magasba. Az oszlopoktól jobbra és balra Szent László és Szent István szenzitív tartású kecses, nyúlánk faragott faszobra áll. Poncolt és vésett aranyozott ruhájuk magyaros szabású, melyre opak-lakkal átfuttatott vörös, illetve zöld köpönyeg borul. Stíluskritikai alapon Hartmann József kassai szobrásznak

10

0 tulajdonítja a kutatás e szobrokat, mert hasonlóság mutatkozik az általa készített miskolci Mindenszentek főoltár (1744 után) magyar ruhába öltöztetett szubtilis alkatú aranyozott figurái és a bélapátfalvi szentkirály szobrok között. E művéért bizonyítottan pénzbeli juttatásban részesült. Ugyan ezt a stílust ismerhetjük fel a leleszi premontrei templom egyik oltárának plasztikai díszítésén is. A nagy oeuvre-t felmutató Hartmann az egri jezsuitáknál is dolgozott. Szintén Püspöky kanonok készíttette el a templom 5. kép. A bélapátfalvi Szent Imre oltár. Michael József, 1748 10

0 1700 körül - Kassa, 1764. Kassai barokk szobrász, akiről számos levéltári adatot ismerünk. Északkelet-Magyarországon működött, oltárokat (Lelesz, Svedlér, Varannó), stukkókat, kőszobrokat készített. A sebesváraljai Szentiványi kastély kápolnájában törökfejes konzolokat alakított ki 1750 körül. A Magyar Nemzeti Galéria Hartmann József köréből származó faragványokat őriz a kassai Szent-Kereszt-oltárról, amelyek a tisztítótűzben szenvedő lelkeket ábrázolnak. 362