Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
segítségül szolgálhat: A Szent István királynak szentelt templom építését báró Orczy István, a falu friss birtokosa 1742-ben vette terve. Az alapító okiratot 1746. december 9-én 9' mutatták be Barkóczy Ferenc egri püspöknek, egyúttal ekkor kérte az alapító a templom felszentelését is. 9 2 A festmény hátoldalán talált elmosódott feliratot így az 1742-1746 közé eső évek valamelyikekén értelmezhetjük. Ez az időpont egybe esik báró Orczy Lőrinc Mária Terézia felé való elköteleződésével, hiszen 1741-ben ő is azok közé a nemes ifjak közé állt, akik önként gyülekeztek a királynő védelmére, s akik „életüket és vérüket" ajánlották a hétéves háborúban. Ismerve a királynő Szent István tiszteletét az oltárkép témaválasztását ebben a körülményben is kereshetjük. A vászonra festett olajkép a helyi festészet jellegzetes alkotása. Fedetlen fővel, arany glóriásan, aranyozott mintás zöldes-kékes dolmányban 9 3, vörös nadrágban, sárga csizmában, felette vörös köpenyben térdel az ősz szakállú Szent István király. Bizakodó tekintettel nyújtja a párnára helyezett klenóbiumokat a felhőgomolyon lebegő, angyalokkal körül vett Magyarország Nagyasszonya és a karján ficánkoló gyermek Jézus felé. A képen a Madonnát, mint megelevenedett oltárképet ábrázolja a művész, s az égi és a földi jelenetet egy oszlop elé húzott függönynyel választja el egymástól. A földi szférában a királytól jobbra négy, magyar csákóra vágott magas karimájú 9 4 föveges, bajszos vitéz áll: az elől álló veres nadrágba, sárga csizmába, kék mentébe öltöztetett, kettős keresztet tartó kardos vitéz feltehetően a donátor, a Mária Terézia által 1764-ben alapított Szent István-rend középkeresztjével kitüntetett báró Orczy Lőrinc 9 5, balról az ovális magyar címert 9 1 Esztergom, Prímási L.A:E:V:No.2101/11 NB, Barkóczy, Protocollum Episcopatus Agriensis I.k.436.p.) 9 2 Heves Megye Műemlékei 11.1972.686. 9 3 Pontosabb elemzést érdemelne, de feltűnő, hogy a király köpönyege alatt viselt ruházata hasonlít a Magyar Királyi Szent István Rend 1820-körülről ránk maradt díszruhájához. http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Kir%C3%A 1 lyi_Szent_Istv%C3% A1 n-rend 9 4 A 19. századig használt, úgynevezett csákóra vágott, a kunok viseletéből átvett süveg viselését Mária Terézia rendelte el az osztrák-magyar hadseregnél. 9 5 Orczy Lőrinc (Tarnaörs, 1718. augusztus 9. - Pest, 1789. július 28.) magyar főispán, tábornok és költő. A Szent István-rend középkeresztjének birtokosa. Orczy István (1669-1749), aki 1737-ben adományul nyerte el a falu egyik birtokrését az édesapja, dolhai és petrovai Petrovay Zsuzsanna (1690-1737) az édesanyja. Ő a legidősebb fiúgyermek. Gondos nevelésben részesült. Mikor Mária Terézia trónra lépett, és trónkövetelő ellenségei megtámadták, 1741-ben Orczy Lőrinc is azon nemes magyar ifjak sorába lépett, akik önként gyülekeztek királynőjük védelmére. Részt vett a hétéves háborúban; kitüntette magát Drezdánál, és Berlinben volt gróf Hadik Andrással és Beleznay tábornokkal, benső barátjával. Áldozatkészsége további jeléül 1756-ban jászkunsági és hajdú legényekből saját költségén lovasezredet állított ki, ezzel a királynő figyelmét és hálaérzetét még inkább magára vonta. A békekötés után tábornoki ranggal lépett ki a hadseregből. 1764-től 360
