Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
pedig 1750-re (?) datálta ugyan ebben a műben Voit Pál. Ez a valószínűleg stíluskritikai alapon történt megállapítás sokáig tartotta magát, s nem csak a művész életművében jelentett az addig vélthez képest sokkal korábbi jelentkezést 8 7, de benne e képtípus megjelenésének is korai példája feltételeződött az egri egyházmegyében. Előképét az országos tendenciában, nem a helyi példákban kellett keresnünk. A 2005-ben végzett restaurálás 8 8 sem oldotta fel a datálás kérdését teljesen, mert a festmény hátoldalán talált felirat nehezen olvasható - „Joseph Michl pinxit J742(?)". így a kép festőjét azonosítani lehet, Michael József 9 Egerben működő festő személyében. 9 0 A datálás kérdésében a templom története némileg tárt és a keresztet aranyozta. (HML Gyöngyösi tjgyzk. 7.k. 38-122.1.) A ferences templomban keresztúti képeket festett és megfestette a mátrafüredi templom oltárképét 1767-ben. (Garas 1955.258.) 1769-ben a gyöngyösi Haller-házban dolgozott, ahol egy képmást festett és aranyozott. 1770-ben és 1771-ben készítette a kálvária templom számára a Krisztus ostorozása témájú oltárképet, illetve a Szent Bertalan templom oltárának festését és aranyozását. 1773-ban a Haller-ház kápolnájában (?) Szent Vendelinus képét „reparálja" és rámáját aranyozta, majd ugyanott 1775-ben 20 db képrámát aranyozott. (OL Orczy L. oec. fasc. 5. no. 20.) 1782-ben Gyöngyössolymoson a római katolikus templom toronygombját aranyozta be. (EAL ErsGazd L 1782. 327. sz.d.) 1784-ben 24 forintot vett fel a gyöngyösi városházán végzett munkájáért. (HML Gyöngyös v. tjgyzk.7.k.807-8.1.) A rá vonatkozó utolsó adat 1791 -bői származik, amikor 12 forintot kapott „az ifjúság theatrumján tett piktori munkájáért". (HML Gyöngyös v. tjgyzk.8.k.g.429.) - Heves Megye Műemlékei 1.1969. 416. 8 7 így a 29 éves működés 41 évre bővülne ki, de megmagyarázásra szorul a 12 éves hallgatás 1750 és 1762 között. 8 8 A festményt Köteles István restaurálta 2005-ben. 8 9 Michael (Michl, Michel, Michli) József egri festő. Az 1734. évi összeírásban előbb Képíró József néven, majd ezt a szót áthúzva Michl névvel jegyezték fel. Barkóczy Ferenc püspök kedveltjei közé tartozott. Schwarz tiroli faluban született, 1731-ben már mind egri piktor vette feleségül Joseph Reggius bécsi festő lányát. Az egri adóösszeírásokban 1733-1761 között szerepelt, 1749-ben két segéddel és két inassal írták össze (ekkor 17 éve van a városban). Egri polgárjogot nyert, 1756-tól egri szenátor. 1732-től 1738-ig részt vett a püspöki palota aranyozási és festészeti munkáiban. 1742-ben a városháza számára megfestette Mária Terézia arcképét, majd 1746-ban ugyanoda Telekessy István, Erdődy Gábor pöspökfőispánok és „Őfelsége hercegeinek" képét. (HML Eger v. ir. 1746/96. no. 14.) Eger város megrendelésére ő készítette 1747-ben Rottenstein Antal polgármester portréját, miként 1746-ban III. Károly császár portréját is tőle rendelték meg. Feltehetően ő festette 1748-ban Piispöky András kanonok által rendelt bélapátfalvi Szent Imre oltárt. Ezenkívül említést érdemel a felsőtárkányi templom három oltárképe 1752, felnémeti templom oltárképe, serviták oltárképe 1753 (később Balkay Pál átfestette) és 1754-75-ben több oltárkép. 1757-ben Barkóczy felsőtárkányi Fuorkontraszti kastélyában és a nazarénus kolostorban végez ajtó- és ablakkeret-aranyozást, majd Barkóczy gyöngyöspüspöki vendégfogadójának címerét 1759-ban. 1759-62 között ismét a Fuorkontrasztiban fest - most 5 szobát, vagy az emelet, vagy a földszint főszobasorát figurális képekkel. 1759-ben, mint Barkóczynak dolgozó mestert tartják nyilván (HML ÉrsGazd L szd.test,1758.V.el.) Heves Megye Műemlékei I. 1969.367. 9 0 A kép szerzőjének tisztázásában segítségemre volt Földi Viktória, akinek ezennel is szeretnék köszönetet mondani. 359
