Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

Szent István-prédikációinak, aki többször említi az István-i felajánlást: „Szent István király Testamentumban hagyta, törvénybe foglalta Boldog Asszony tiszteletit... 'a tette Boldog Asszony kezibe az angyali koronát... azt holta előtt tselekedte." (Kolozsmonostor 1698)

6

1, illetve 1705-ös győri Nagyboldogasszonynapi beszédében már egy korona-felajánlást ábrázoló képre is utalva: „az előttünk való kápolnában... Szent István oltárát (láthatjuk), ahol a Koronát felajánlja Nagy Boldogasszonyunknak. " De a prédikációiban gyakran szólt és sorakoztatta fel érveit a Habsburgok örökösödési joga ellen. Szavai nem maradtak hatástalanok, olyannyira, hogy Rákóczi udvarában is kialakult a Patrona Hungariae-kultusza.

6

2 Bene Sándor 2006-os tanulmányában

6

3 megjegyzi, meglepő, hogy a XVII. századi függetlenedési szándékkal telített jelenséggel keveset fogalakozott az addigi szakirodalom, pedig jelentősége tagadhatatlan. A Habsburg ellenes rendi függetlenségi törekvések eszmevilágában, az ország egységét és önállóságát s egyben a rendek jogait igyekeztek az istváni hagyatékra való hivatkozással megerősíteni, így vált a Szent Korona 1790-es Bécsből történt hazahozatala ujjongó diadalmenetté,

6

4 a magát megkoronázni nem hagyó II. József, illetve a Habsburg abszolutista törekvések elleni tüntetéssé.

6

5 Mindezek alapján érthető, hogy mindeközben Szent István, mint a magyar államiság forrása és szimbóluma, akinek koronája századokon át a magyar királyság állami kontinuitásának látható jelképe volt, a Habsburg-ház hatalomerősítésének is egyik kellékévé vált. Személyében a rendcsináló, rendfenntartó, egyházi javak és kinevezések felett rendelkező királyt dicsőítette az udvar. így történhetett meg, hogy a Szent István-i ország- illetve korona-felajánlását I. Lipót császár (1657-1705) ünnepélyesen és hivatalosan megismételte 1687-ben a Pozsonyi országgyűlés alkalmából. Máriavölgybe zarándokolt, ahol a török alól fölszabadult országot a Boldog Szűz Máriának ajánlotta föl, a Napbaöltözött Asszony jelvényeivel díszített kegyszobor előtt térdre borulva. Majd 1693-ban a bécsi Stephansdomban ünnepélyesen ismét hálát adott az Úrnak, hogy közbenjárására Mária hozzásegítette országát a török félhold uralma alól való felszabaduláshoz, bevonva e szent körbe a Habsburg örökös tartományokat is. E gesztus megjelent metszeteken

6

6, festményeken a magyarországi művészetben, de szoborba öntve - bécsi pestis oszlop a 6

1 Idézi HOFFMAN Edit 1944.176. Kiadta: P. Gyalogi J.: Panegyrici Sanctorum Patronorum Regni Hungáriáé. Kassa, 1754. (12-13.) 6

2 R. VÁRKONYI Ágnes 2006. 6

3 BENE Sándor 2006/2.89. 6

4 Tischler Antal említett grafikája 6

5 KARDOS József 1988. 226. 6

6 Klauber-fivérek kiadásában: I. Lipót császár és király ( 1657-1705) Megismétli Szent István országfelajánlását, 1750 körül (München, Bayerische Staatsbibliothek). 352