Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
Gráberen, 1696 - a birodalmi központban is. így talán érthető, hogy kezdetben Pázmány Péter esztergomi érsek is, az istváni vérvonalat reprezentáló királyi család, a Habsburg uralkodók pártján állt, mint a Magyar Királyság Istvánig visszavezethető jogainak védelmezője a törökkel, illetve a pápasággal szemben. - Had idézzük ide szép gondolatát egyik prédikációjából: „Mái napig költő pénzünkön a Boldogasszony képe körül ama szokott bötííkkel, Patrona Hungáriáé. Magyarország Asszonyának valljuk a Szent Szüzet ". E gondolat jelenik meg a nagyszombati eredetű árpási románkori templom főoltárképén, melyen Mária védő mozdulattal vonja oltalma alá Magyarország térképét, valamint az ország vezetésére hivatottakat. Feje fölött két angyal lebeg a magyar Szent Koronával, mely képi jelrendszerben testet ölt az a gondolat, hogy Mária, mint Patrona Hungáriáé megóvja az országot minden bajtól és veszedelemtől. Az itáliai Madonnák kecses szépségét idéző lebegő Mária finom színárnyalatokkal létrehozott plasztikus alakja furcsa ellentétet mutat a provinciális nemesi ősgalériák előképeire visszautaló merev tartású, lapos festésmódú, nyers színekkel megformált földi figurákkal. A pár évvel a véresen megtorolt Wesselényi-felkelés előtt, 1666-67-ben készült képen I. Lipót császár és magyar király mellett még egyetértésben ott térdelnek: Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, Zrínyi Péter horvát bán s a háttal álló pápa mellett a magyar egyház nagyjai, köztük Szelepcsényi György (1595-1685) esztergomi érsek, és a kép megrendelője Széchenyi György győri püspök. 6 7 A magyarokra törő pogányok ellen védelmet nyújtó Mária közbenjáró szerepével 6 8 kapcsolatos egyik korai legenda Nagy Lajos király álmához és foga6 7 Az a veszély, ami miatt ők Mária oltalma alatt együtt keresnek menedéket, csak a török fenyegetése lehetett, az oltárkép megrendelője e veszedelem ellen a különböző főúri és egyházi csoportok, a világi és az egyházi hatalom összefogását, egységes fellépését sugallta. A kép által hirdetett összefogás nemcsak hogy nem jött létre, Lipót császár a Wesselényi-féle összeesküvés résztvevőit, az oltárképen mellette térdelő Nádasdyt, Frangepánt és Zrínyit le is fejeztette. Az oltárkép tehát alig 3-4 évig hordozott aktualitást, 1670-71 után már rejtegetni kellett. A XVIII. század második felében egy másik oltárképpel takarták el. 6 8 A magyar festészet Patrona Hungáriáé gondolatának leggyakrabban idézett alkotása a győri bencés (volt jezsuita) templom 1642-es oltárképe. Péchy Ferenc nemes úr által emeltetett oltár festményének felső részén a kisdedet ölében tartó Mária előtt térdel a koronát viselő István király, s itt még a keresztes glóbuszt, az országalmát helyezi a Szent Szűz, s az azt elfogadó Kis Jézus védelmébe. Mögöttük egy kis angyal tatja az ország címerét. A kérést Magyarország szentjei teljesítik be: Patrona Hungáriáé tondóba foglalt alakja díszíti azt a két pajzsot, melyet a török támadók nyilainak elhárításaként tart 2-2 magyar szent: Szent Márton és Szent Adalbert, Szent László és Szent Imre. A képet keretező oltárépítményen a négy egyházatya s az oromzaton a rendalapító Loyolai Szent Ignác és Szent Mihály arkangyal siet a nemzet segítségére. E képi beszédet a kor emberi tökéletesen megértették, in: Történelem-kép 2000. 314. 353
