Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.« Közelgett éppen a jeles ünnep, ugyanazon Örök Szűz Mária mennybevitelének az angyalok és az emberek előtt nevezetes napja; nagyobb irgalom reményét remélte, ha e nap örömei közt bomlana fel teste, ezt külön könyörgésekkel kérte; sóhajtozás s könnyek árán el is nyerte..." Kétségtelen, hogy a korona- és ország-felajánlás képtéma a XVII. században jelent meg. E misztikus látásmódra hajlamos kor a legendás történetet képes volt művészileg is új szellemben értelmezni, de bizonyos, hogy a téma a magyar szent királyok középkori tiszteletéből és ábrázolásaiból szervesen nőtt ki. Szent István legendájának ez az új ábrázolása a legnagyobb mértékben a korszellemet tükrözi s szinte egyedülálló jelenség. A szobrászati illetve a képi kompozíció létrejöttében a színpadra rendezett iskoladrámák jelentőségét emeli ki Hoffman Edit e témában született alapvető írásában. 5 1 Továbbá nem a véletlen szüleményének, hanem egy lassú, tudatos fejlődés eredményének, a magyar, pontosabban a magyar jezsuita szellem rugalmasságának bizonyítékaként jellemzi. E jelenség szorosan összefüggött azzal a törekvéssel, hogy Szent István ünnepét az egész katolikus világra kiterjesszék, s hogy a magyar királyi főkegyúri jog újra érvényre juthasson és az apostoli királyi cím újrafelvételét Róma ismét engedélyezze. Ezzel a céllal íródott Révay Péter koronaőr Szent Koronáról szóló könyve 1613-ban (De Sacre Coronae Regni Hungáriáé Fortuna Commentarius - Augsburg) és ezért született meg 1627-ben (nyilvánosságra hozva 1644-ben) az elveszett Szilveszter-bulla hamisítványa. 5 2 A képek és a rajtuk ábrázolt szentek tiszteletével kapcsolatos protestánsok és katolikusok közötti heves vita Mária, illetve a magyar szentek, így az ország-felajánlás vonatkozásában is lezajlott. Pázmány Péter esztergomi érsek 5 3 a hitviták szempontjából kiemelkedő műve a nemzeti nyelven megjelenő Isteni igazságra vezető kalauz (1613, 2623, 1632, 1637) e tekintetben korszakalkotó mű volt. Címlapját 5 1 HOFFMAN Edit 1944.178. például 1650-ben Lőcsén előadott Gerardus, melynek második részében Szent István felajánlja a koronát, illetve Neumayr 1747-ben nyomtatásban is megjelent Szent István darabjában is fontos jelenet a korona-felajánlás, a fennmaradt argumentumokból a Kézdivásárhelyen 1776-ban előadott Szent István darabban is volt felajánlás-jelenet. 5 2 HOFFMAN Edit 1944.174-176. A témát alaposan bemutatja BENE Sándor: A Szilveszter-bulla nyomában című tanulmánya, in: „Hol vagy István király" A Szent István-hagyomány évszázadai. (Szerk: Bene Sándor) Gondolat Kiadó, Budapest 2006. 5 3 Nagyvárad, 1570. október 4. - Pozsony, 1637. március 19. - esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja, író. 350
