Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

Hóman Bálint, a XX. század elejének jeles történésze, a modern kultúrtörténet-értelmezés konnektív tudat kategóriáját megelőlegezve, a magyarság kulturális emlékezetében helyezte el István király alakját. 1938-ban megjelent írásában következőket fogalmazta meg: István királyt maga a magyar nép avatta szentté, mert útmutatása nyomán benne vélte feltalálni a vallásos és nemzeti eszmét. E gesztus a magyar lélekben félszázad alatt végbement nagy átalakulás kifejezője, az új korszak szellemének megjelenítője.

4

2 O a középkor „szentkirályának" misztikus magasságokba emelkedő eszményi alakja, a királyi dinasztia alapítója, a magyar nép szentséges apostola, a nemzet mithikus törvényhozója. Utódaiban az ő vérét tisztelték, az utolsó Árpád-házi királyban az ő vérének múlását siratták. A katolikus egyházfőtől kapott apostoli keresztjét címerjelvénnyé avatják. Benne keresik a rendi jogok és a vármegyei önkormányzatok, a nemesi szabadság és az alkotmány jogforrását... Az ő örökségéből szállt át koronájával együtt utódaira, az ősi uralkodóház kihalta után pedig szent ereklyeként tisztelt koronájára a jogszerző és a törvényhozó szentkirály misztikus tekintélye. A szentkorona kezdetben vallásos szimbólum, viselője isteni rendelésen alapuló méltóságának, királyi jogainak, szuverén hatalmának egyházi jelképe volt. Szent István nemzetségének a kihalása után tüstént közjogi jelentéshez jutott. „Egész Magyarország siratva-siratja Szent István első magyar király nemzetségének, vérének, törzsökének atyai ágon sarjadt utolsó aranyágacskáját... " „...a szentkirály vére nincs többé, de népének megmarad az ő vigasztalásaként a korona, amely valamikor a szentkirály fején volt és amely az esztergomi első koronázáskor először érintvén István homlokát a magyar keresztény államot is megalapította"

4

3 s amelyik korona immár a nemzeti akaratnyilvánítás szimbolikus eszköze lett. István történeti szerepét illetően valamennyi történetírónk ugyan azt vallja: megítélésük fókuszában nem elsősorban egyénisége, élettörténete, hanem műve, a 4

2 HÓMAN Bálint (1938) reprint é.n. 313. 4

3 HÓMAN Bálint (1938) reprint é.n. 314. 4

4 Erről részletesebben: MAGYAR Zoltán 1996. De álljon itt néhány korabeli műalkotás: Kálti Márk: Képes Krónika - Chronicon pictum - több helyen is ábrázolja István alakját, 1360 körül (István születése.... S, R B - iniciálé...); Gizella királyné arany keresztje (Krisztus lábánál térdelő Gizella és Szent István; Szent István falkép-töredék, Zsegra, XII. század; Vásári Miklós (esztergomi prépost) kódexe (VIII. Bonifác pápa határozatai), 1347-48. Szent István király legendája, Padova, Biblioteca Capitolare; Szent István és Szent Imre - Szent István beteget gyógyít - Szent István halála... a matheóci templom szárnyas oltárán, 1460 k. Túróczy Krónika Chronica Hungarorum, 1488 István király és Imre herceg. 347