Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

A Dobó István Vármúzeum Egri Képtárában Kovács Mihály (1818-1892) historizáló festményei között egy reneszánszos hangulatba burkolózó kis kép található Sub tuum praesidium

] - az utókor által pontatlanul használva: Magyar szentek Mária trónja előtt - címmel. E festményen a Patrona Hungáriáé szellemében fogant „Mária magyar szentekkel" és a Regnum Marianum tanával szinte megegyező „Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" képtípus fonódik eggyé. Témájának, kompozíciójának megszületése - nemzeti-hazafias és egyházi tartalmának tudatos összekapcsolása, koncepciójának kialakulása - elválaszthatatlan a festő és pap-költő barátja, Tárkányi Béla (1821-1886) szellemi közösségétől, levelezésükben ránk maradt, olykor érzelemkitörésektől sem mentes elmélkedéseiktől, tervezgetéseiktől. Kovács első komoly, meglehetősen kritikus monográfusa, Bíró Béla 1930-ban megjelent könyvében, az életmű betetőzéseként, egyik legszebb. legkifinomultabb, legkiforrottabb darabjaként írta le: „melyet a nemes ragyogású színek harmóniája, a kompozíció nagyvonalú biztonsága s a mindent átható mély érzés tüze a művész összes alkotásainak csúcsára helyez.. • Fülke előtt magas trónon, szabadban ül a Szűzanya, ölében a kitárt karú kis Jézussal s köpenyét jóságos mosollyal terjeszti ki az előtte álló és térdelő magyar szentekre, felül pedig angyalkák röpködnek és vonják félre a fülke függönyét. Békés derű, a 'Santa conversazione ' isteni nyugalma árad a képről, mintha csak a korai cinquecento valamelyik müve előtt állnánk. A velencei renaissance-festők hatása elvitathatatlan; a magasra emelt trón körül szemlélődő, tétlenségben álló szentek motívumát megtaláljuk Giov. Bellini és Giorgione Madonnaábrázolásain; maga a Madonna pedig Mantegna 'Madonna della Vittoria'-jának (

Louvre) másolata, ahol már a fülke motívuma is megvan... A Madonna elmaradhatatlan piros-kék-zöld ruháját a fülke mély arany színe s a kétoldalt álló szürke oszlopok festői egysége foglalják össze. Sehol egy bántó, kirívó mozdulat és szín; sehol egy zökkenő a kompozíció nyugodt ritmusában... "

2 E kiforrott megoldás láttán a talán eredetileg oltárképvázlatnak készült, s később befejezett, nem túl nagy méretű képet Bíró 188l-re, az életmű záró évtizedére datálta - melyben az elsősorban megrendeléseket teljesítő 1 Oltalmad alá futunk - lat. A legrégebben (3-4. sz.) ismert Mária-ének és -imádság, a Decius (ur. 249-252) vagy a Valerianus (ur. 253-260) féle keresztényüldözés idején keletkezett, valószínűleg Egyiptomban. E hagyományosan és általánosan ismert imádságról a XX. században derült ki ősisége. „Oltalom" fogalmában a mariológiai tételek csírái rejlenek. „Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején. Hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, ó dicsőséges és áldott Szűz. - Mi asszonyunk, mi közbenjárónk, mi szószólónk, engeszteld meg nekünk szent Fiadat, ajánlj minket szent Fiadnak, mutass be minket szent Fiadnak. Amen" - Magyar Katolikus Lexikon 2 BÍRÓ Béla 1930. 60. 334