Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

Kovács itt saját invencióból, kényszerű öregkori magányossága legszebb gyümölcsét hozta létre, s melyben a lelke harmóniáját visszanyert művész szelíd vallomását kell látnunk.

3 Kovács és Tárkányi levelezéséből

4 azonban kiderül, hogy e romantikus hőskultusszal, hazafias történetszemlélettel átitatott festmény ötlete közel huszonöt évvel korábban született, s hasonlóan a kor történetíróinak, íróinak, költőinek, egyházteológusainak munkálkodásához híven tükrözi az 1850-es évek lelki és szellemi állapotát. „.,. dicsőbb lesz Máriát magyar nemzeti kegyelettel körülvenni becsületes magyar személyekkel..."

5 írta a festő képötletére

6 válaszolva Tárkányi 1854. szeptember 8-i levelében. Barátja tanácsát megfogadva Kovács Mihály az Anyaszentegyházat is megjelenítő Madonna trónja köré Szent István - a korona-felajánlás pózában -, Szent Imre és Szent László társaságában megfestette Szent Adalbertet (de lehet, hogy Szent Gellértet

7), Árpád-házi Boldog Margitot, a két nándorfehérvári hőst: Kapisztrán Szent Jánost és Hunyadi Jánost, valamint a szinte teljesen eltakart, bíborosi kalapot viselő, a magyarországi barokk felfokozott Mária tiszteletével eggyé forrott Szent István-kultuszt újjáélesztő Pázmány Pétert

8 is. így szentkirályaink által megjelenített erkölcsi, hősi, erények mellé odaállította a haza védelméért, szabadságáért és hitbeli felemelkedéséért küzdő többi történelmi alakot is. Kovács Mihály a festői életművében többször megjelenő magyar Árpád-házi szent királyokhoz és szentekhez kapcsolódó képtémához - azon túl, hogy több évszázadra visszavezethető e gondolatkör és képtípus a hazai művészetben - konkrét 3 Olaj, vászon 73x50 cm, J.j.l.: Kovács Mihály Ltsz.: 55.96. - Kovács Mihályról tudjuk, hogy műtermében több olyan festményt tartott - ma úgy mondanánk reklám céljából -, melyekkel esetleges megrendelőinek be tudta mutatni tudásának sokféleségét. E mű kidolgozottsága is arra utal, hogy nem kompozíciós- vagy éppen színvázlatként kell kezelnünk, hanem az oltárkép-festészetben való jártasságának prezentációjaként. Százegynéhány darabos hagyatékával került múzeumunk gyűjteményébe. 4 Erről bővebben: H. SZILASI Ágota 1997. 5 Tárkányi Béla levele Kovács Mihályhoz 1854. szeptember 8. Főegyházmegyei Könyvtár. Eger, 1068/19-15. 6 Kovács Tárkányihoz írt leveli között nincs olyan, melyben e gondolatot felveti, elképzelhető, hogy korábban, személyes találkozásaik valamelyikén vetődött fel az ötlet. Ludányi Gabriella szerint Kovács eredetileg - mely a maga nemében ugyancsak eredeti lett volna - a trónoló Mária alakját adoráló hétköznapi emberekkel, feltehetőleg Tárkányi családtagjaival kívánta körülvenni. (LUDÁNYI Gabriella 1987.42.) Erre az állításra vonatkozóan eddigi kutatásaimban nem találtam bizonyítékot. 7 Lásd a mellékelt levelet a tanulmány végén. 8 1570-1637, 1616-1637 között esztergomi érsek. 335