Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Gy. Gömöri Ilona: Az aratás szokásai, az aratóünnepek funkcióváltásai Dél-Hevesben

földesúr funkcióját a tsz-elnök vette át. Az aratóünnep áldomás szokáseleme helyébe a tágabb jelentéstartalmú bankett lépett. Ha készítettek búzakoszorút, általában nem adták át az elnöknek, csak a falra akasztották. Azonban átadták az új kenyeret - mely így átvette az aratókoszorú kultikus funkcióját - melyet az elnök szegett meg és osztott szét. A bált általában szabadban, a tsz-központ udvarán rendezték meg. VI. 1989, a rendszerváltás ismét az aratókoszorú és az aratóünnep adaptációját hozta. Augusztus 20-a ismét Szent István nappá változott. Az ünnepségeket többnyire a szabadban tartották tábori mise keretében. A kenyérátadás jelenete határozta meg az ünnepet, a koszorúnak mellékes szerep jutott, az asztalon elhelyezve vagy falra akasztva reprezentatív funkciót töltött be. Aratókoszorú-funkciójára csak a búzakalászok emlékeztettek, melyeket a kör alakú, piros-fehér-zöld virágokból kötött virágkompozícióba tűztek. Érdekesség - mely a jelképek ismeretének zavarára utal - hogy a díszleteken a Kossuth-címer köré a Rákosi-címerből ismert búzakoszorút festették. A koszorú helyett a kenyér jelentette a kultikus elemet, melyet felszentelés után szétosztottak. VII. Az 1990-es évek elejétől az aratóünnep újabb funkcióváltáson ment keresztül, fesztivállá változott, mely a látványosságot, a kulturális turizmust hivatott szolgálni. A dél-hevesi térségben Sarudon 1991 óta tartanak aratófesztivált PéterPál napja közelében. A fesztivál aratóversenyének rendszeres résztvevői Pélyről a Tiszavirág Nyugdíjas Klub Kádár Pál vezetésével, Tiszanánáról Kiss János és csapata. A fesztiválon az egykori aratóünnep szokáselemei idealizáltan jelennek meg. Az aratócsapatot egy kaszás, egy marokszedő és egy kévekötő jelképezi. Aratópálinkát kínálnak, a földre terített abroszról étkeznek. A jelképes aratócsapat vezetője átadja a búzakoszorút a település polgármesterének egyszerű köszöntő szavak kíséretében. A plébános megáldja a koszorút, majd elkezdődik az aratás, mely csak kis terület aratására korlátozódik. A verseny győztese búzaszálakból font serlegformát kap, mely a sportversenyek díjazására emlékeztet. A verseny után népzenei együttesek fellépésével, evés-ivással folytatódik a rendezvény. A búzakoszorú és az aratóünnep sajátos funkcióátvitele valósult meg abban az eseményben, amikor 1939-ben a kömlői dalosok Kassára, Rákóczi fejedelem sírjára vittek 2 méter átmérőjű búzakoszorút. A korabeli híradások leírásai szerint a kömlőiek 62 fős menete búzakévével, kaszával, sarlóval, búzakoszorúval vonult fel. Többszörös funkcióátvitel figyelhető meg a szokáselemben, mert a kaszás legény és a menyecske az aratópár és a lakodalmi pár szerepét egyszerre tölti be. A színpompás felvonulás az aratóünnep funkciójának felel meg. A jelképes gazda történelmi személy, akinek „népe" saját birtokáról visz búzakoszorút. 1939 júniusában a kassai dalosünnepen a Kömlői Földműves Dalkör „megkapó gondolattal fejezte ki hódolatát Rákóczi szelleme iránt. A Dalkör hatalmas méretű koszorút visz Rákóczi régi birtokáról, a hevesi rónák földjéről afejede292