Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Gy. Gömöri Ilona: Az aratás szokásai, az aratóünnepek funkcióváltásai Dél-Hevesben

lem sírjára. "

4

2 A dalárda az aratóünnep kellékeivel vonult fel a kassai utcákon: „A gyönyörűen feldíszített kassai állomásra érkezett meg festői népviseletében felöltözötten a kömlői dalosok 62 főnyi csoportja. Már a városba való bevonulásuk alkalmával megnyerték a kassaiak tetszését és szeretetét. Elöl ment a koszorúslány és egy menyecske, kaszás kísérővel színpompás látványt nyújtva. A koszorúslány csokor helyett búza kévét vitt sarlójával, a menyecske pedig a híres kömlői rostályos kalácsot. Utánuk következett a menet és benne a 2 méter átmérőjű félmázsás búzakoszorú, melyet Rákóczi sírjára vittek, majd egy gyönyörűen megsütött, hatalmas, 16 kg-os kenyeret Magyarország alakú asztalkán vitt a dalkör szimbólumképpen, a Felvidéknek és Kassa városának. "

4

3 A Dalkör később is sokszor vitt búzakalászcsokrot fellépéseire. Az aratási munkákhoz való viszony Az aratást különbnek tartották minden más munkánál. Míg az aratás tartott, más tennivalót nem terveztek. Még az is hazajött, aki távolabb dolgozott - pl. kubikra járt -, hogy a kenyérnek valót megkeresse. „Két ok miatt alakult ki a gabona iránti feltétlen tisztelet: először azért, mert sokan szűkölködtek benne, másodszor azért, mert nagyon meg kellett érte dolgozni. Régi aratások idején sok emberről csurgott a veríték, hajnaltól késő éjszakáig, ilyenkor talpon volt az egész falu: Péter-Pál napjától egészen szeptember végéig, a cséplés befejezéséig. "

4

4 „Az egy évre való kenyeret kerestük meg... Íratlan parancs volt, hogy úgy kell beosztani, hogy elég legyen az újig. ,,

4

5 Elsőrendű szerepét mutatja, hogy életnek nevezték, még az írásos dokumentumokban, pl. az aratószerződésekben is. A katolikusok hitték: a búzaszemen Mária vagy Jézus képe van. Az aratás munkájába való belenevelődés elősegítette a közösségbe, tágabb értelemben a társadalomba való beilleszkedést. A gyermekek 7-8 éves koruktól marokszedőként, vízhordóként, 14-15 éves koruktól akár kaszásként, vagy az arató- és cséplőbandák tagjaként is megállták a helyüket. Aki bírta a nehéz munkát, felnőttnek, teljes értékű embernek tekintették. A felnőttmunka végzésére való alkalmasság elősegítette a felnőttkorba való átlépést, ilyen értelemben az aratásban vagy cséplésben való részvétel a legényavatás-leányavatás szokáshagyományai közé tartozik. Tarnamérán ettől az időponttól ülhetett a legény az asztalhoz apja mellé. A lányok között sem volt 4

2 Eger. Vármegyei politikai napilap. 1939. június 20. 1. 4

3 Eger. 1939. július 1., HANGRÁD Lajos 2005. 106. 4

4 NEUFELD József 2005. 150. 4

5 NEUFELD József 2005. 150. 293