Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Gy. Gömöri Ilona: Az aratás szokásai, az aratóünnepek funkcióváltásai Dél-Hevesben

Lényeges változás, hogy az ünnep résztvevői nemcsak földművesek, hanem a település egész lakossága. Továbbá az, hogy időpontja átkerült augusztus 20-ra, és a kenyér megáldásával hozzákapcsolták a kenyérünnepet is. A földesúr és aratómunkás interakciója jelentősen átalakult. A földesúr szerepét jelképesen a Gazdakör elnöke, a Mennyei gazdáét jelképesen a pap, az aratógazdáét az ifjú, a felvonuló menet pedig az aratókat jelképezte. A közvetlen munkafolyamattól, az aratástól elszakadva kultikus funkciója szűkült. A cél a résztvevők számára lelki élmény biztosítása, így új funkciója csupán élményfunkcióra korlátozódott. A hálaünnepi aratókoszorú alapja kör vagy szív alakú vesszőváz, melyet kalászbokréták borítanak. Ha igazán díszesre akarták elkészíteni - főként a templom számára - akkor a koszorú belső részét aranyporral, a külső részét - ahol zabot is belefontak - ezüstszínnel festették ki. Közepébe sokszor papírvirágot kötöttek, felső részét széles nemzetiszín szalaggal fogták át. E típus változata, amikor a kör közepébe faágból keresztet illesztettek, melyet búzakalászokkal vettek körül. Ugyancsak e típus változatának számít az 1935-ben készült koszorú, ahol középen Nagy-Magyarországot ábrázolták oly módon, hogy az elszakított területeknek megfelelő részeket feketével festették be. Ez a típus kifejezetten a hevesi aratási hálaünnepekre készült.

4

1 III. Az aratóünnep, a végzés funkciójának elemei jelentek meg a cséplés befejezésének ünnepén, a bekötéskor. Az aratómunkások szerepét a cséplőbanda, az aratógazda szerepét a bandagazda, a földesúr szerepét a cséplőgép-tulajdonos vette át. A munkások nagy, ovális vagy kör alakú, esőcsigával, mezei vagy papírvirággal, nemzetiszínű szalaggal díszített koszorút készítettek a géptulajdonos számára és családja számára. A gazda megvendégelte munkásait, majd a következő napokban kiadta a részüket. IV. Az aratóünnep az 1950-es évektől új funkciót kapott, az új politikai rendszer állította szolgálatába. Az új funkció teljes egészében a politikai reprezentáció volt. Időpontja megváltozott, teljesen elszakadt az aratás végétől, egybeolvadt az augusztus 20-i Új Kenyér és Alkotmány ünnepével. Az események főszereplői a pártvezetők és politikusok voltak, nekik, mint gazdáknak nyújtották át a települések a koszorút és a kenyeret. Hevesen 1957-ben népies ruhájú lányok adták át az ötágú csillag alakúra font hatalmas koszorút a díszvendég miniszternek és a pártvezetőknek. Amikor Nagy Imre 1950-ben Kömlőn járt, első lisztből sütött kenyérrel ajándékozták meg. V. A közös gazdaságok megjelenése új funkciót követelt meg. A betakarítás végén a termelőszövetkezetek többségében tartottak aratóbált, ahol a tsz-elnök, mint gazda megköszönte a munkát. Az aratómunkások funkcióját a tsz-tagok, a 4

1 GY. GÖMÖRI Ilona 2007. 330. 291