Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Gy. Gömöri Ilona: Az aratás szokásai, az aratóünnepek funkcióváltásai Dél-Hevesben

Vizsgálatunk szempontjából, az ünnep funkcióját tekintve mégis az a lényeges, hogy az ünnep kultikus funkciója megmaradt, de politikai érdekbó'l szociális funkcióval bővült. E korszak aratókoszorúi közül múzeumi gyűjteménybe egyetlen példány került.

3

6 Az 1920-1930-as évekből származó fotók, visszaemlékezések alapján rekonstruálható az aratókoszorúk és díszek formája. Az aratókoszorúk osztályozását, típusainak meghatározását először Madarassy László kísérelte meg 1931-ben.

37 A rendelkezésére álló, hiányosan adatolt kalászkoszorúk alapján 8 típust állapított meg: 1. kalászborona, 2. kalászcsiga, 3. kalász szentségtartó, 4. kalászkoszorú, 5. kalászharang, 6. kalászházikó, 7. kalászkorona, 8. kalászkorona. Dél-Heves aratókoszorúinak, formáiról egy rövid feljegyzés maradt fenn: „Egy kalászokból font s virágokkal felékesített, helységek szerint különféle alakú alkotmány ez,... "

3

8 Az egyszerű, kis méretű formák között négy típus határozható meg. Magasságuk nem nagyobb kb. 40-50 cm-nél. 1. Ház alakú, négy sarkán kalászfonattal. (Heves, Boconád) 2. Kocka formájú, négy sarkán kalászfonattal. Előfordult, hogy közepébe kis tükröt helyeztek. (Coburg Hercegség, Hevesvezekény) 3. Korona alakú. (Heves) 4. Körte alakú, alul szétterülő kalászokkal. (Tiszanána, Heves, Boconád, Átány) Az összetett, kb. 60-70 cm magasságú vagy átmérőjű aratókoszorúk típusai: 1. Alapja kör, melyről hosszú kalászcsigák csüggnek, középen hosszabban, széle felé rövidülve. A kört felül ívek kötik össze. A koszorú kiegészítő díszei a fehér szalagok. (Atány, 1937. ) 2. Alapja 40-50 cm-es átmérőjű hármas körfonat, melyről 8-10 szalag és papírfüzér lóg, végeiken búzakalászokkal. A körfonat tetején íves, mely szintén papírvirágokkal van kirakva. Ez a koszorútípus előfordul kézben tartva és úgy is, hogy közepébe rudat erősítve köszöntésként magasra emelik. (Tarnaméra, 1929.)

3

9 Típusa a Gyöngyös környékén ismert formákhoz hasonlít.

4

0 IL 1920-tól a Faluszövetség ösztönözte az aratóünnepségek felújítását. Ettől az időszaktól kezdve a helyi értelmiség rendezte, és egyre több idegen elem jelent meg benne. Feltűntek a népies, színpadias magyar ruhák, színdarabokat mutattak be. 1936-tól, a Szent István-évtől katolikus hálaünneppé vált, majd újra politikai tartalommal bővült, minden elemében megmutatkozott a revizionista eszmeiség. 3

6 Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény 3

7 MADARASSY László 1931. 161-167. 3

8 PLATTY Adorján. 91-92. 203. kép. 3

9 Mátra Múzeum fotógyűjteménye lelt. sz. 6011, 8010, 8021. 4

0 CSÁSZÍ Irén 2005. 510. 290