Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Gy. Gömöri Ilona: Az aratás szokásai, az aratóünnepek funkcióváltásai Dél-Hevesben
deztek az 1940-es években Pélyen díszes felvonulással, kenyéráldással. 3 2 Néhány mozzanata eltért a hevesitől: pl. a menetben nem leányok, hanem legények vitték a koszorút, a kenyeret nem a Gazdakör elnöke, hanem a plébános vágta meg. Tarnamérán az 1930-as évekre a fennmaradt fotók tanúsága szerint kissé átalakult az uradalmi ünnep. A felszalagozott bandagazdák és marokszedőik helyett magyar ruhás lányok tartották a koszorúkat. A koszorúk formája is átalakult: a búzaköralapok helyett füles virágkosarat készítettek, benne nagy fehér virágokkal. Az ünnepség során a kosárba hajlított hosszú szalagokat kibontották, és a kosarat tisztelgésül két hosszú bot segítségével magasba emelték. 3 3 Az aratóünnepek funkcióváltásai, az aratókoszorúk típusai Eredetét tekintve az aratóünnep rituális cselekmények sorozata, melyek az erő, az „élet" továbbvitelét célozták, és átélhetővé tették a betakarítás örömét, mely a földművelő ember számára a beteljesülést jelentette. Az ősi agrárrítusok közé tartozik a koszorúkészítés. A termés folyamatos biztosítása érdekében mágikus cselekményekkel igyekeztek megnyerni a pozitív hatalmakat. A kalászokat - melyet az életerőt jelképezik - összefonva hazavitték vagy bevitték a gazdának, ezzel kifejezték a termékenység megőrzésére való törekvést. Magvait a vetőmag közé keverték, mely a vegetációs erő átmentését célozta. 3 4 Az aratóünnep egy évszázad alatt jelentős átalakulásokon ment keresztül. Lényeges szokáselemei - aratókoszorú-készítés, áldomás, táncmulatság - fennmaradtak, de korszakról korszakra adaptálódtak a fennálló politikai - gazdasági - társadalmi rendszerekhez. I. A XX. század első három évtizedének aratóünnepei kettős arculatúak. Nem tudható, hogy szokáselemeiből mi az, ami a helyi hagyományban gyökerezik, és mi az, mely a már említett miniszteri rendelet hatására épült be a szokáscselekvések sorába. Az aratóünnep eredeti, kultikus funkcióján túl már ekkor megmutatkozik a politikai érdek, mely szerint az ünnep funkciója a gazda és munkásai jó kapcsolatának fenntartása. A dél-hevesi térség aratóhagyományairól az első leírások a miniszteri rendelet után egy évtizeddel születtek, így a korábbi állapot nem fedhető fel. Viszont volt olyan uradalom, Gosztonyi Kálmán birtoka Ludason, ahol 1901-ben kifejezetten a miniszter ösztönzésére rendeztek aratóünnepet. 3 5 3 2 Heves és Vidéke 1943. aug. 8. 3 3 MÁTRA MÚZEUM Fotógyűjtemény lelt.sz.: 8014. Aratóünnepély Tarnamérán 1932-ben. 3 4 UJVÁRY Zoltán 1981. 145-149. 3 5 KOVÁCS Ákos 2004. és Néplap, 1901. júl 21. 289
