Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Gy. Gömöri Ilona: Az aratás szokásai, az aratóünnepek funkcióváltásai Dél-Hevesben
vöröshagyma mellett a nagydarab kenyér volt a fő eledel... Meg is becsülte meg is becézte. A képzelet kakastejjel és varjúvajjal dagasztotta és csemegének tartotta még a határból visszatért madárlátta kenyérdarabkát is." { 1 A cselédsors keserűségéről több anekdota maradt fenn, melyek a fösvény gazda megleckéztetéséről szólnak. A pihenés idején sokszor kártyáztak. Szerették egymást kifigurázni, menyasszonynak, vőlegénynek is öltöztek. 1 8 „Az uradalmakban szórakozásra hétköznapokon nem volt lehetőség, csupán ünnepnapokon vagy esős időben beszélgettek el, illetve gondoltak az otthon maradottakra. Néha kártyázgattak, vicceket mondtak, énekeltek, esetleg táncoltak citera- vagy harmonikaszóra, de csak a fiatalabbak, az idősebbek pihentek. Előfordult az is, hogy szombat este vagy vasárnap este a fiatalok az uradalom csárdájába, vagy a legközelebbi falusi kocsmába mentek el szórakozni, táncolni. " I Ç A pihenők idején, vagy hazafelé tartva sokszor énekelték a következőket: „Learatták az árpát, Elvágták a kis pacsirta jobb szárnyát Kis pacsirta búsul a szárnyáért Én is búsulok a kedves babámért " (boconádi summások) „Sokat arattam a nyáron, Keveset aludtam ágyon Ahány szem van egy keresztben Annyiszor jussak eszedbe. " (Boconád, Gosztonyi tanya) Le van a búza aratva Keresztbe is an az rakva Ahány szál van egy keresztben Annyiszor jussak eszedbe. Sokat arattam a nyáron Keveset aludtam ágyon Hol erdőbe, hol mezőbe Hol a tarló közepébe. " (Coburg Hercegség) 1 7 BALOGH József 1979. 4. 1 8 A kaszást és a marokszedőt párnak fogják fel, így kézenfekvő a lakodalommal, az új párral való hasonlatosság. 1 9 BALOGH József 1997. 7. 282