Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Gy. Gömöri Ilona: Az aratás szokásai, az aratóünnepek funkcióváltásai Dél-Hevesben

Kiskörén - a Tiszanánai határrészhez közel - a püspöki uradalomhoz három tanya tartozott: Hatház, Kanyar és Hosszúhát. Itt állt az intéző kastélya, a magtár, az uradalom cselédházai.

7 Az 1930-1940-es évekből két intéző nevét őrizte meg az emlékezet: Gaszner Sándorét és Lenkey Gézáét. Az intézők családostól a birtokon laktak. A legismertebb bandagazda Göcző Sándor volt. Az uradalomban 10 fős és 20 fős aratóbandákat szerveztek. A 20 fős csoportban nemcsak a létszám miatt, hanem a hatékonyabb munkamegosztás miatt gyorsabban ment a munka. Ezek a nagy létszámú bandák végezték a cséplést is. A munka gyorsítása érdekében „nem hordtak asztagra, hanem rögtön a gépre", tehát a cséplést is ott helyben végezték el. Kömlőn a Sarud felé eső határrészen, Jánosiban volt a püspöki birtok és a hozzá tartozó tanyák.

8 Az 1940-es években Kömlőről 25 kaszásból és marokszedőiből álló aratóbanda szegődött az uradalomhoz. A bandát a bandagazda szervezte, kidobolni nem kellett, csak ismerőseinek szólt. A távolság miatt nem jártak haza, így erre az időszakra kitakarították az ököristállót, ott aludtak szalmán. Ételüket a jászolban tartották. Az ebédet a családok küldték az uradalom intézője által erre az időre fogadott kocsival. Az aratás után ugyanaz a banda gépelte el a termést. A zsákolás után - miután magtárba került az uradalom búzája - hazaszállították az aratók részét is. Az uradalomban az aratás kb. egy hónapig, a cséplés kb. 3 hétig tartott. Az Egri Érseki uradalom pusztabútelki birtokán 1892-ben 20 aratót alkalmazott. Kötelességeket 16 pontos szerződésben rögzítették.

9 Átányon a Bárczay-uradalomban 1938-ban egy aratóbanda 30 kaszásból és marokszedőből állt. Az uradalmak szerződéssel fogadták fel az aratókat, melyeknek szövege szinte egységes. Az aratáshoz kapcsolt különböző, ingyenesen elvégzendő munkák mennyisége az 1900-as évek elejétől egyre nőtt.

1

0 Az egyezségeket még tavasszal megkötötték. Az uradalmak éveken át foglalkoztatták a jó aratógazdákat. A bandát az aratógazda szervezte meg, azokat hívta, akik előző években is jól dolgoztak. Legfeljebb a marokszedők változtak. Általában tizedrészért, „tizedében"arattak. Az uradalmakban a termény mellé szalonnát és pénzt kaptak. Átányon a Bárczay-uradalomban tizedében arattak. Amikor elgépelték, akkor adták ki a részt. Juttatásként kaptak egy hold kukoricaföldet is. Viszont kötelességük volt ingyen betakarítani a borsót, a herét és a bükkönyt. A kis parcellák tulajdonosai - mivel megélhetésüket a föld nem biztosította kénytelenek voltak a környező vagy távolabbi nagybirtokokon summásként 7 PELLE Béláné 1980. 128. 8 PELLE Béláné 1980. 76. 9 BALASSA Iván 1985.317-318. 1

0 BALASSA Iván 1985. 277