Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Berecz Mátyás - Csillag Tamás: Csata a kápolnai Tarna-hídért. Művészi szabadság vagy történelmi tévedés?

5. kép. A Tarna-híd a XX. század első felében. (A kápolnai könyvtár tulajdona) A látkép mára már nagyon megváltozott. A régi Malomárok-híd már nem létezik és a templom látványát is magas nyárfák takarják, így a helyszínen kell némi képzelőerő a Than által megörökített látkép rekonstruálásához. A Malomárok-híd mindössze 150 méterre állt a vendégfogadótól, tehát a kérdéses harccselekmények helyszínéhez jóval közelebb, mint a Tarna-híd. A helyszín ismeretében elképzelhető, hogy az aznap délelőtti ellentámadás során a magyar csapatok megközelíthették ezt a hidat. Bár erről egyik jelentés sem tesz említést, ami talán azzal magyarázható, hogy stratégai jelentőséggel csak Tarna-híd bírt, mivel a folyó kora tavasszal nehezen járható

2

2, ellentétben a Malomárokkal, ami egy viszonylag keskeny mélyedés. A téma szempontjából további csavar, hogy a vendégfogadót a Máriássy által vezetett támadó oszlop rohanta meg. Akkor hogy került a festményre a Zanini-zászlóalj? A tévedésre két magyarázat is lehetséges. Az első szerint Than utólag öszszecserélte a katonai alakulatokat. A tanulmány elején szó volt róla, hogy a festő 2

2 Máriássy visszaemlékezéseiben írja, hogy a 27-én reggel a Tama jobb partján elvégzett terepszemlét követően megkísérelt lóval átkelni egy gázlón, de a lova egy mély gödörbe lépett és csak kevesen múlott, hogy a lóról nem fordult bele a vízbe. MÁRIÁSSY János 1999. 98. 214