Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Berecz Mátyás - Csillag Tamás: Csata a kápolnai Tarna-hídért. Művészi szabadság vagy történelmi tévedés?

a tavasz hadjárat helyszíneit Görgei seregéhez csatlakozva járta végig. A tisztektől vagy a korabeli hadi jelentésekből nyílván tájékozódott a csaták eseményeiről. Elképzelhető, hogy emlékeiben utólag keverhette össze az alakulatokat. A második magyarázat az, hogy a helyszíneket keverte össze. Itt válik érdekessé a harmadik híd, a település északi bejáratánál. A korabeli jelentésekből csak az derül ki, hogy a templom környékét Schönhals-zászlóalj egyik osztálya szállta meg, a két másik osztály pedig elindult a község kijárataihoz. A templomhoz legközelebb az északi kijárat feküdt, rajta a híddal. Amikor a Zanini-zászlóalj elérte a templomot az osztrák zászlóalj másik két osztálya is visszafordult bekerítve az olaszokat. Elképzelhető, hogy az egyik osztály az északi hidat használhatta az ismételt átkeléshez, így a képen ábrázolt jelenet valóban megközelíti a valóságot, de rossz helyszínnel! (3. kép) Than Mór festménye a kápolnai csata egy kis, de igen fontos részletét örökítette meg az utókor számára. Mára a festményen szereplő híd szinte jelképévé vált a történelmi eseménynek. 1998-ban a mostani Tarna-hídtól nem messze egy emlékművet is avattak a témának. Ilyen szempontból nem közömbös, hogy a tényleges helyszín hol található. Az eddigi kutatások alapján a festménnyel kapcsolatban több tévedés is feltételezhető. Valószínűnek látszik, hogy a festő a Malomárok-hidat választotta témája helyszínéül és a későbbi korok kutatói, megfelelő helyismeret hiányában tévesen azonosították az építményt. További kutatást igényel az északi kis híd, mint lehetséges helyszín azonosítása. Ebben az esetben a festő részéről feltételezhetünk téves helyszínválasztást. 6. kép. A Malomárok-híd környezete egy 1847-ben készült felmérésen. (A: Malomárok-híd, B: Malom, C: Vendéglő') 215