Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Báryné Gál Edit: Az Orczy-család négy birtokközpontjának Újszásznak, Gyöngyösnek, Tarnaőrsnek és Erdőkövesdnek a fejlődése a XVIII-XIX. században I. - Újszász

válaszolt a Mária Terézia-féle úrbérrendezés kérdőpontjaira. Ekkor már 11 úrbéres telekkel rendelkező község volt.

2

9 1. Nékünk urbáriumunk eddig nem volt, sott kevés számunkhoz képest vagy biránk, vagy esküttyeink is nincsenek. 2. Mélt. földes urunknak majorsága, minek előtte mink itten letelepettünk volna, már folyamatban volt, mellyhez szükséges cselédek más helségekbül alkutt bérre hivattattak és hozattattak. Ezek idővel mélt. földes urunk engedelme mellett szolgálattyaikbul ki költekezvén, házukat magoknak készítettek. Azokban ideig lakván, újra szolgálatban léptenek. Szolgálattyok idein kívül penigh majorság körül magát előladó dolgoknak alkalmaztatásában, úgymint gulya-béli marhák, ménesbéli lovak, ugy juhok e les égé re takarmány hordásban, vásári időkben el adásra való jószágoknak föl hajtásában, akol készítésben, tisztításban foglalatoskottak; szekerekkel is szolgáltak, kaszáltak, takarítottak. Minket is, kik mostanában ezen földet lakjuk, ilyeneknek nevezzük és ösmérjük magunkat, ugyan ezért állandó jobbágyok nem is vagyunk tovább, hanem csak addig, míg vagy egy, vagy más szolgálattyára mélt, urunknak nem hivattatunk.

3

0 Eképpen és ilyes karban lévén jobbágyi sorsunk, contractusra vagy Mélt. földes urunkkal való szövetséges végzésre és egyességre szükségünk ez ideig nem volt, hanem alkalmas esztendőktül fogva bé vett szokás mellett mindenkor, midőn és mikép Mélt. földes urunk tisztinek parancsolattyát vettük, akkor és aszerint szekereinkkel, kocsinkat, lovainkai és gyalogul, ekéinkel is szolgálatot tettünk és mind ez ideig a szerint teszünk. Ezen szolgálatinkat penigh, hogy alkalmatosabban tehessük, de mellette magunknak is használhassunk, Mélt. földes urunknak ökreit némellyek közülünk igáink alatt birjuk. 3. Minden adónkra Mélt. földes uraságnak kiki közülünk minden fejős tehentül egy icze vajat, egy ludat, ha vagyon, és egy kácsát, 6 ökrös jobbágy penigh két pár csirkét ad; minden heverő számos marháinktul d 40, ugy számos sertése inktul d 8 fizetünk. 4. Határunkban alkalmatosságunkra Mélt. földes urunknak régi és száraz malmai vannak. — Igás, fejős, hámos jószágink ezen határnak kimutatott bizonyos részin minden fizetés nélkül legelődnek. - Az korcsmát hasznunkra I60ft-ban árendállyuk. - Hasznunkra nézzük azt is, hogy földi terméseinkbul hetedet adunk. Kárunkra semmi erdőnk vagy tűzre való fáink nincsenek. 5. Az föld, mellyen házaink vannak, nincsen ház helyekre föl osztva, hanem kinek hol teczett és mikép lehetett, vagy fön álló, vagy föld házát csinált és az szerint lakik. 2

9 Wellmann Imre 1967. 259-261. 3

0 A betelepedésről Pesthy Frigyes helynévtárában a következő olvasható: „Népesitése az ország külőmböző vidékeiből történt, miután az első állandó lakosok leginkább ide szegődött vidéki pásztorokból, és cselédségből lettek. ... Népesitése leginkább Gyöngyös, Heves, és a'Mátraalj vidékéről történt — amint ezt a ' lakosság legöregebbjei állítják. " 186