Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Báryné Gál Edit: Az Orczy-család négy birtokközpontjának Újszásznak, Gyöngyösnek, Tarnaőrsnek és Erdőkövesdnek a fejlődése a XVIII-XIX. században I. - Újszász

1690-ben, mint elpusztult hely a Bullik (Battik?) család tulajdonaképpen írattatott össze.

9 1688-ban Lipót király a töröktől visszafoglalt magyarországi területeket az Udvari Kamara fennhatósága alá rendelte, s még ugyanezen év december 9-én létre hozta a tulajdonviszonyok rendezésére hivatott Újszerzeményi Bizottságot. E bizottság működését 1702-ben átalakították oly módon, hogy most már nem egyénenként, hanem megyénként rótták ki a megváltási összeget, s ennek belső birtokjogi rendezését a megyére bízták.

1

0 Pest-Pilis-Solt vármegyében a fegyverjog megváltásának összegét 35.523 forint 20 dénárban állapították meg, melyet helységenként osztottak föl. A lakott helyeken jobbágyonként 6 forintot, a puszta telkek után pedig telkenként 15 forintot és 45 dénárt kellett fizetni. Újszászon 7 sessiones után 98 fl. 15 dénárt számoltak, ami puszta telkeket jelent.

1

1 Y Ujszász megszerzése 1722-ben tűnik fel Újszász „életében" az Orczy-család. Az 1722. március 10-én kelt adomány levelében ugyanis gróf Pálffy Miklós nádor Orczy Istvánnak és leszármazottainak a király iránt mutatott hűségéért és állhatatosságáért Újszász pusztát adományozta.

1

2 A nádori méltóság ebben az időben már sokat veszített jelentőségéből. Az öreg és köszvényes gróf Pálffy Miklós, aki 1714-től haláláig, 1731-ig viselte e tisztséget már inkább csak reprezentált, mint valósan vezette az országot. A nádor, mint a király helyettese korlátozásokkal bár, de rendelkezett adományozási joggal. A nádori hatalomnak megmaradt azon kiváltsága, hogy 32 jobbágytelek erejéig, illetve 32 jobbágytelek értékig adományozhatott. így kapta meg Orczy István nádori adományként Ujszász pusztát. Egy adomány akkor volt teljes, ha az adományos olyan jószágot kapott, mely nemcsak jogilag, hanem már ténylegesen is a koronára szállt, és akkor peres, ha a király olyan ingatlant adományozott el, mely csak jogilag szállt a koronára, de ténylegesen még nem volt a birtokában. A donációs perek gyakoriak voltak, és ez esetben az adományozott a birtokban ülőnek/ülőknek ellentmondása miatt nem juthatott hozzá a földhöz. Újszász esetében is akadtak problémák, hisz 1727-ben nem csak Orczy István, hanem Horváth István, Perczel János, Bartal István, Péli János, Vigyázó Márton, Vajda András özvegye Battik Helena, Gulyás István és Kiss András is birtokosnak 9 GALGÓCZY Károly 1877. 225.p. Egyes feldolgozások szerint a Bullik és a Battik név egyugyanazon családot takar, s ezen belül is hol Batik-x\dk, hol Battik-nak írták. 1

0 KAPOSI Zoltán 2002. 76-77. 1

1 Pest-Pilis-Solt megye közgyűlése 1702. nov. 13. 1

2 MOL P 518 Possessionaria 26. cs. 120. 181