Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Báryné Gál Edit: Az Orczy-család négy birtokközpontjának Újszásznak, Gyöngyösnek, Tarnaőrsnek és Erdőkövesdnek a fejlődése a XVIII-XIX. században I. - Újszász

mondta magát a puszta egy-egy részén.

1

3 Bár egy 1730-ban készült tanúvallomási jegyzőkönyv szerint Orczy István már 1721-22-ben Újszászon épített vendégfogadója házára és pincéjére felsőnánai erdejéből hordatta a fát, az ujszászi földeket 1723-ban kezdte megvásárolni a számtalan birtokostól és apróbb részletekben - ő, majd később fia Lőrinc - egészen 1747-ig vette, s mindeközben folyamatosan pereskedett a többi tulajdonossal. Olykor annyira rendezetlenek voltak a birtoklási viszonyok, s annyira hiányosak a birtoklevelek, hogy csak tanúvallomásokkal lehetett megerősíteni egy-egy földesúr részbirtoklási jogát. 1724-ben pl. Orczy István kérelmére Szeleczky Márton alispán vizsgálatot rendelt el Újszász puszta porcióját illetően, amit Pesten, 1724. július 27-én hajtottak végre. Orczy ugyanis vádat emelt Kovács Benedek, Szabó András és Némedy Péter ellen, mely pernek Újszász puszta zálog- illetve örökjoga volt a tárgya. A tanúvallomásból derült ki, hogy „ Tudja, (a tanú) hogy Veres Tamás, atyjának füleki praesidiumában laktában, hadnagyi tisztében a fölséges császárnak, nemes Pest vármegyében lévő Újszász nevű pusztában (ami annak előtte falu volt) tizenkét helyet és egy malmot örökösen odaadott.... Tudja bizonyosan, ... hogy Botka István (!), Szabó András, Némedi Péter Veres Tamással Új szászon lévő porciójáról alkudtak, amint is 90 magyar forintokban megalkudtak. "

I

4 1731 -ben Fülöp Mátyásnak 75 magyar forintot, Farkas Mihálynak 60 forintot, Molnár Mihálynak 45 tallért, Barta Györgynek 35 tallért, Magh (Nagy) Istvánnak 35 tallért, Kiss Andrásnak 50 tallért, Szabó Istvánnak 31 tallért, Pélyi Jánosnak és Józsefnek, valamint Kontsik Jánosnak összesen 45 tallért, Sipos Pálnak és Molnár Mihálynak 22 tallért, Sebők Mátyás successorainak pedig 35 tallért fizetett,

1

5 így a jászberényiektől megváltotta porcióikat. Bonyolultabbá tette a tulajdonlást, hogy Ujszászi Erzsébet örökösei folyamatosan perben álltak Orczyval, s az őket képviselő „prókátornak" fizetség gyanánt birtokaikból adományoztak, tehát 1-2. 1733-ban pl. Corody alias Berdóczy András kap részeket: „Mi alább Írattak Néhai Ujszászy György Uram Édes Leány átül Erzsébetthül Származott Szegény Török István Urnák Fiaji magunkra vállalván Gyermekeink(ne)k Leányaink(na)k emiétett Ujszászy György Úr Maradékinak succesorinak és Attyafiainak nem kölömben minden vér szerint való Condivisionális Rokonink(na)k terheit mindenek(ne)k akiket alább írt dolog iletne vagy jövendőben akármi módon ilethetné, tudtára adunk és valjuk, hogy... Procatornak Corody alias Berdóczy András Urunk hév szorgalmatos és hasznos szolgálattyának érdeme szerint liendő meg jutalmazására, lévén és előttünk eő Kegyelmeknek 1

3 SZAKÁLY Ferenc 1969. 704. A XVIII. század elején történt a megye belső felosztása négy járásra, a Váci, a Solti, a Kecskeméti és a Pilisi járásra. Elükön a szolgabírák álltak. . 1

4 BOROS Y András-KISFALUDY Katalin 1993. /In: Magyar Levéltári Portál Összetett Adatbázis/ 1

5 MOLP518 Possessionaria 26. cs. Újz. No. 211. 182