Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Borbély Zoltán: Az Egri Püspökség szőlő- és borgazdálkodása a XVIII. század második felében

püléseken Szent Mihály naptól (szeptember 29.) Szent György napig (április 24.), a szőlővel nem rendelkezőkön pedig karácsonyig - árulhatták ki a jobbágyok saját borukat, de Eszterházy 1788-tól néhány településen árendába vette az úrbérei italkimérés jogát is, így egész évben a püspökség borát árulhatták. Az Egerben és a hozzá tartozó külvárosi részeken működő 26 italkiméréssel foglalkozó helyet kivétel nélkül mindig az egri kulcsár látta el borral.

6

1 Az egri, abonyi és különösen a szőlőtermelést nem folytató tiszai kerület kocsmáiba és vendégfogadóiba (

diversorium) szintén az egri pincékből érkeztek a borok, de ezeknek a kocsmáknak az italokkal való ellátása megoszlott az egri kulcsár, a gyöngyöspüspöki kasznár és a füzesabonyi provizor között. Általában az adott év terméseredményeinek függvényében törekedtek a leghatékonyabb és a legkevesebb szállítást igénylő módon megoldani a kocsmák borszükségleteinek kielégítését. Igaz ugyan, hogy általában a területileg illetékes officiális feladata a tevékenységi körükben lévő kocsmák és vendégfogadók ellátása, de számos esetben találkozunk ettől eltérő esetekkel. Példaként az 1791. évben az egri kulcsár az egri borkimérő helyeken kívül küldött bort az abonyi kerülethez tartozó deméndi, kerecsendi, kápolnai, szikszói, abonyi, makiári és nagytályai kocsmákba, valamint a tiszai kerületbe Halász, Sarud, Kömlő és Kisköre kocsmáiba is.

6

2 A területileg illetékes füzesabonyi provizor szintén kiárult 1237 akó bort Abony, Szikszó, Maklár, Nagytálya, Tiszanána és Kápolna kocsmáiban, majd az év második felében Kömlőre, Sarudra, Kerecsendre és Deméndre is küldött bort. Ugyan ebben az évben azonban a jelentős távolságra lévő gyöngyöspüspöki kasznár is közel ezer akó borát küldte el a Kömlőre, Kiskörére, Tiszanánára, Kápolnára és Sarudra. Az alföldi települések esetében érthető, hogy szőlő hiányában

6

3 a nagyobb termelőképességű keriiltekből elégítik ki a kocsmák fogyasztási szükségleteit, valamint az is érthető, hogy évente több alkalommal kisebb mennyiségű bor érkezik egy-egy kocsmába, ugyanis megfelelő tárolási lehetőségek hiányában gyorsan megromolhatott a bor. A szőlőtermelő területen fekvő és önálló szőlőművelést végző települések esetében azonban kevésbé egyértelmű, hogy miért szállítottak az uradalom távoli részéből bort a csapszékekre. Ennek hátterében valószínűleg az uradalmi rendszer működési hatékonyságát és a belső munkamegosztás fejletségét érhetjük tetten. Az uradalmi tisztviselők, mint a földesúri érdekek elsőszámú érvényesítői már 1764-től hetente összegyűltek a praefectus elnöklete alatt úgynevezett gazdatiszti ülésekre (Sessiones Oeconomicae), ahol megismerhették a földesúr elvárásait, hosszabb távú koncepcióit, 6

1 Az egri kulcsár számadásai HML. XII-3/e 6

2 HML. XII-3/e 6

3 Tiszaörsön működött egy kisebb szőlőtermelő aliódium, amit a források hortensis vinea-ként említenek 169